… feszült világhelyzetben történt a szarajevói gyilkosság, amely nem volt magában álló merénylet, hanem egy egész sorozat befejezője. Puskaporos toronyban gyulladt ki az egyik legerősebben megtöltött hordó. Kölcsönös bizalmatlanság atmoszférájában kellett azt a kérdést megoldani, melyet bizalommal is csak nehezen lehetett volna elintézni, mert a kérdés lényege az volt, hogy Szerbia a nemzetiségi elv alapján magáénak tartja azt, ami becses és kétségtelen tulajdonunk volt.

Mindenki érezte, hogy a gyilkosság nem az egyén ellen volt irányítva, hanem a Monarchia képviselője ellen. Mindenki látta, hogy a gyilkosságot nem egyes elszigetelt fanatikusok követték el, hanem azt egy egész társadalom izzó gyűlölete emelte, és hogy e gyűlölet a szerb állam hivatalos politikája tudatosan szította. Ezért volt természetes, ezért talált nálunk mindenütt helyeslésre a Monarchia azon elhatározása, hogy ezzel az irányzattal leszámol, és Szerbiát bármi áron is leszerelésre kényszeríti.

Ifj. Andrássy Gyula gróf, a Monarchia utolsó külügyminisztere