Még a főerők összecsapása előtt Joffre, a francia hadsereg főparancsnoka támadást indított az ekkor Németországhoz tartozó Elzászban. A támadás célja az volt, hogy önbizalmat, sikerélményt adjon a franciáknak, ugyanakkor kifejezte a francia hadvezetés támadó felfogását, és a franciák Elzász iránti ambícióit is.

A támadás elérte és elfoglalta Mülhausen városát, de a siker időleges volt, rövidesen feladni kényszerült. A franciák a sikert biztatónak, a visszavonulást ideiglenesnek tartották. A német jobbszárnyas átkaroló támadás fenyegetését ekkor még nem ismerték fel, ezért vállalkozhattak támadásra a front ellenkező, (francia szemmel jobb-, német oldalról nézve bal-) szárnyán.