Az olasz hadsereg nem csupán az Isonzó folyó és Görz városa irányába támadott, hanem az Alpokban is. Itt a védekező osztrák-magyar haderő a vészhelyzetben német segítséget kapott: hadosztálynyi erőt képviselő hegyivadász alakulatok érkeztek.

A frontok megszilárdulása után a Monarchia nem igényelt további német segítséget: nem akart a térségben német függést, hogy hadicéljait majdan érvényesíthesse.

A háború érdekessége, hogy az ellenségek harca közepette az azonos oldalon állók, a szövetségesek közötti ellentétek, nézetkülönbségek és rivalizálás sem tűnt el. A koalíciós erők politikai és katonai együttműködése tekintetében is az antant vizsgázott jobban: ellentéteit jobban kezelni tudta, együttműködése olajozottabb volt.