Ókori történészek megható vagy hatásvadász jelenetekben számolnak be arról, hogyan teremt fegyvert szinte a semmiből az ostromlott vár védőserege, olykor pl. női hajból sodorva íjhúrt. A modern háborúban már lehetetlen az ilyesfajta romantika. A világháború nem csupán sohasem látott milliós katonatömegek, de gépek és anyagok háborúja is.

A hadvezetőségek a tervezés fázisában úgy látták, a leendő háborúhoz, mely rövid lesz, az összes hadianyagnak egyszerre, a háború kitörésekor rendelkezésre kell állnia. Az elhúzódó háborúban, 1914 végére minden hadviselő félnél munícióhiány lépett fel.

A háború közbeni haditermelés megteremtése időt igényelt. A munícióhiányt a németek és a franciák küzdötték le először, 1916 elejére. Valamivel később a britek is, de az oroszok és a Monarchia soha.

Az orosz hadseregekben több katona volt, mint puska: az elhaltakét kapták meg az újonnan érkezők. Az orosz és osztrák-magyar hadianyag-hiány következményeit az enyhítette, hogy a két „hiányhadsereg” épp egymással állt szemben.