Portugália a háború első két évében az antanttal szimpatizáló semlegesek közé tartozott. A Nagy-Britanniától gazdasági és politikai függésben lévő országot 1914-től különleges szerződés kapcsolta az angolokhoz. Az együttműködésnek katonai vonatkozásai is akadtak, amennyiben a gyarmati harcokban portugál expedíciós katonaság is felvonult a tanganyikai németek csapatok ellen, habár végül ekkor még nem harcolt.

Portugália háborúba lépése azonban nem közvetlen brit kérésnek tudható be, hanem annak, hogy a portugál kormány brit szövetségesétől éppúgy féltette gyarmatait, mint a németektől. (Angola, Mozambik és Bissau-Guinea alkotta a portugál gyarmatbirodalmat).

A portugál hadba lépés „jó pontot” jelentett, alkupozíciót a meglévő birtokok megőrzésére, nagyobb kockázat nélkül. 1916-ban a portugál kormány lefoglalta a kikötőiben veszteglő német kereskedelmi hajókat. Légiereje már 1916-ban, szárazföldi erői 1917-től részt vettek a franciaországi harcokban.

Gyarmati katonasága is 1916-tól kapcsolódott be a hadműveletekbe. Portugália belépése sem a harcoló erők nagyságát, sem az ország fekvését, földrajzi helyzetét tekintve nem módosította érdemlegesen az erőviszonyokat, de lélektani pluszt jelentett az antant országok népe és hadseregei számára az újabb szövetséges