Egy film jutott eszembe. Szerelmi történet volt a javából . A szerelmesek veszekedtek, közben pofon is csattant. Mit pofon? Pofonok! Oda-vissza. Csitt-csatt! Szívemet szomorító lett volna, ha...De itt van a „ha”...! Minden második csattanásra kialudt a lámpa. Fény-sötétség, fény-sötétség...Komikus! Én is nevettem, a rendező elérte célját!

Két magyar tudós, dr. Klupathy Jenő műegyetemi tanár és Berger Krisztián fizikus világra szóló technikai találmányt mutatott be. A találmánynak lényege azon alapszik, hogy egy készülék segítségével a fény és hang, mint erő működik, vagyis az erő továbbítása ezek által, nem pedig drót által megy végbe. Ez a telemobiloszkóp.

Magyar tudósok! Fontosak nekünk! Identitástudatunkat megőrzendő. Ha magyar nevet hallunk, fölkapjuk a fejünket és nagy megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy ismét egy magyar, egy hazánkfia!

Az állatok világa szerkesztője Méhely Lajos, kitünő állattani tudósunk, munkatársak pedig a jeles ornithologus, Chernel István, a kit számos pompás természeti képeiből a nagy közönség is jól ismer, aztán a gróf Zichy Jenővel Ázsiában járt Csiki Ernő, továbbá Kohaut Rezső tudósaink, míg az élősdiek leirását dr. Rátz István vállalta el, a ki ezen a téren az első tekintélyek közé tartozik.

Londonban a nemzetközi ornithológiai kongresszuson Magyarország is szépen volt képviselve,
a madártani országos intézet részéről: Hermann Ottó, Csörgey Titusz és Chernel István.

Aujeszky Aladár 1902. áprilisában hozta nyilvánosságra egy, a veszettséghez nagyon hasonló betegség leírását.

Puky Ákos kiválóan képzett sebész-orvos volt, az elsők egyike, a kik a modern sebészeti technikát nálunk rendszeresen kezdték alkalmazni.

A magyar tudománynak becsületére válik az a nagy siker, melyet a Heidelbergben közelebb lefolyt nemzetközi mathematikai kongresszuson tudományos életünk egyik kitünősége, Kőnig Gyula egyik felolvasásával aratott.

Schmidt Sándor műegyetemi tanár nemrég bekövetkezett halálával ismét kevesebb lett a magyar tudósok sora.

Than Károly teremtette meg Magyarországon a kémia tudományát és kivált mint tanár szerzett elévülhetetlen érdemeket .

Azok az elektromos sugarak, amelyek láthatatlanul, a fény irányában át tudnak hatolni a többé-kevésbbé átláthatatlan testeken egy magyar tudósnak, a pozsonyi születésű Lénárd Fülöpnek köszönhetik a megvalósulásukat.

Egy fiatal magyar tudós, dr. Csernell Jenő orvos korszakos felfedezéssel lepte meg a világot: hosszas kisérletezés révén megtalálta a kiütéses, másként küteges tifusz bacillusát. A Szent Gellért kórház egész személyzetét beoltotta már.

Mi is be lettünk oltva azzal a tudásszomjjal, amelyet e kiváló magyar tudósok gerjesztenek bennünk, ha a huszadik század történéseit szemezgetve.