Dtum
Iwiw Kapu Login with Facebookk
1932 | Március

A képviselői és tisztviselői összeférhetetlenség

Az összeférhetetlenségi törvény szigorításáról szóló javaslatot vasárnap küldötték szét nyomtatásban az országgyülés tagjainak. A 14 oldalra terjedő javaslathoz Zsitvay igazságügyminiszter terjedelmes.


72 oldalas indoklását csatolt, amelynek megállapításai minden bizonnyal élénk föltünést fognak kelteni a politikai életben. A parlamenti ellenzék évekig harcolt az összeférhetetlenségi törvény szigorításáért és az uj javaslat indoklása most részletesen rámutat azokra a visszásságokra, amelyek az eddigi gyakorlat mellett elszaporodhattak, vagyis végeredményben olyan lesujtó birálatot gyakorol a régi összeférhetetlenségi törvény fölött, amely nemcsak az ellenzék küzdelmét igazolja, hanem egyszersmind sulyos mulasztásnak tünteti föl az eddigi rendszer évtizedes föntartását.


- „Az országgyülés függetlensége, az országgyülési élet tisztasága és erkölcsi szinvonala – mondja az indoklás bevezetése – a parlamentarizmus főpillére. Ha a pillér megdől, összeomlás fenyegeti az egész épületet…”


Ezután Haendel Vilmos jogtanárnak „A parlamentarizmus” cimü könyvéből idézi az indokolás a következő fejtegetéseket: „A helyes erkölcsi érzék eltompulása esetében fölmerülhet az a jelenség is, hogy egyesek a magasztos köztisztségben nyert hatalmat a maguk javára igyekeznek gazdaságilag minél hathatósabban kiaknázni. A képviselőséget esetleg csak átmenetben tekintik valamely jól jövedelmező állás elnyerésére és más, nem egyszer jogosulatlan előnyök szerzésére. A képviselői hivatalnak ilyen helytelen fölfogása mellett a képviseleti rendszer elvesztheti erkölcsi bázisát és magánjogi társulat szinvonalára süllyedhet, amely a szótvivők anyagi hasznánál egyéb célt nem ismer.”


Ha e fejtegetések az indoklás szerint „tulságos sötét szinekkel festik is a parlamenti élet elfajulásának lehetőségeit, mégis figyelmet érdemelnek, mert figyelmezetnek arra a veszélyre, amely kellően szigoru szabályozás hiányában előállhat.” Később azonban olyan visszásságokra mutat rá, amelyeknek kiküszöbölése már régóta kötelessége lett volna a kormánynak.


„A törvény meghozatala – három évtized – óta –
mondja az indoklás – az állami segélyezésnek is uj formái keletkeztek, igy behozatali engedély adása, rendkivül adóhalasztás, vámmérséklés, váltóhitel szerzése stb.


Hiánynak bizonyult, hogy az állammal szemben érdektelen vállalatoknál a képviselők elhelyezkedése korlátlanul meg volt elégedve s minthogy olyan képviselőt is bevonhattak vállalatok igazgatásába, akit különösebb szakértelem erre nem minősített, a közvéleményben nem minden alap nélkül kaphatott lábra az a fölfogás, hogy az ilyen esetekben a vállalat csupán befolyásos támogatót igyekezett szerezni a képviselőben, a képviselő pedig komoly közgazdasági tevékenység nélkül igyekezett jövedelemhez jutni…


Meggyökeredzhetett a köztudatban az a téves fölfogás is, hogy a képviselőnek mintegy hivatásával jár, hogy választóinak ügyes-bajos dolgaiban eljárjon. A képviselőt nap-nap után elárasztják különféle kérelmekkel, amelyekkel szemben a képviselő szinte védhetetlenül áll. A sok kérelem elintézése – még ha a képviselő nem is megy tovább annál, mint hogy a kérelmezőt ügyében tájékoztassa – tetemes időt vesz igénybe. Az esetek legnagyobb részében semmi kivetnivaló nincs ezekben az eljárásokban, de hatásukban mégis károsak, mert elvonják a képviselőt tulajdonképeni hivatásától és lerontják függetlenségét ugy a kormánnyal, mint az egyes választókkal szemben.


Még a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozása sem elégítette ki a legszigorubb kivánalmakat. Minthogy a képviselőket tisztviselővé a képviselőség tartama alatt ki lehetett nevezni és csak utólag kellett lemondaniok a képviselőségről, a hivatalkeresésnek a törvényhozói testületben megmaradt a lehetősége és ezzel a hivatalra törekvő képviselők függő helyzete is, viszonyt a kormány könnyen nyujthatott volna kedvezést megfelelő kinevezésekkel a törvényhozói testület egyes tagjainak. De a képviselőségről való lemondás sem volt szükséges, ha a kormány nem állást, hanem valamilyen javadalmas egyházi hivatalt, tiszteletdijas megbizást, kiküldetést vagy igazgatósági tagságot kívánt juttatni a képviselőnek.


Az is kifogás alá eshetik, hogy a dijazás tilalmára vonatkozó rendelkezés nem érvényesült, ha az illetményeket, a képviselőség tartama alatt nem vették föl, vagy azokról átmenetileg lemondottak.


A parlamentben rendkivül megnövekedett a nyugdijasok száma, akiknek a képviselőség megszünése esetére kilátásuk nyilhatott arra, hogy ismét tényleges szolgálatba lépjenek.
Az utolsó évtized jogszabályai lehetővé tették, hogy tisztviselők, állásuk megtartásával, képviselők legyenek…


A tisztviselők száma nagyon megnövekedett az országgyülésen, ami a parlament függetlenségét csökkenti. A tisztviselők az országgyülés tartama alatt is megkaphatják magasabb állások cimeit, az országgyülés berekesztésével pedig nem egyszer kértek és nyertek előléptetést, ami helyzetüket a kormánytól függővé teszi…


Az állás- és jövedelemhalmozás ellen mind nagyobb erővel föllépő törekvés is abban az irányban hat, hogy a képviselőséggel össze nem férő állások és foglalkozások körét bővíteni kell.”


Az indoklás ezután megállapítja az eddigi összeférhetetlenségi eljárás helytelen szabályozását is. A törvényjavaslatot a képviselőház közjogi és igazságügyi bizottsága a költségvetés parlamenti vitájával párhuzamosan fogja tárgyalni, beavatott helyen azonban lehetségesnek tartják, hogy az uj költségvetés megszavazása után nyomban nyári szünetre megy a Ház, vagyis az összeférhetetlenségi javaslat majd csak ősszel kerül a plénum napirendjére.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A sajtó hatalma A sajtó hatalma
Komoly dolgokról akarok szólni, személyes mondandóval kell kezdenem,...
Magyarország – Ausztria XVII-ik háborus mérkőzése Magyarország – Ausztria XVII-ik háborus mérkőzése
Magyarország győz 2:0 (0:0) arányban Győzött a magyar csapat és...
A külügyminiszter lemondása A külügyminiszter lemondása
Április 13-án Bécsben már hire járt, hogy gróf Czernin lemondott,...
Ha az 50 éves asszony férjhez akar menni… Ha az 50 éves asszony férjhez akar menni…
Molik Sándorné 50 éves budapesti asszony Kispesten lakáskeresés...
Rippl-Rónai befejezte a Herkulesfürdői kaszinó c. képét
Herkulesfürdő a hajdani Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában,...
Megrázó beszélgetés Tolsztoj Tatjánával az anyjáról és apjáról Megrázó beszélgetés Tolsztoj Tatjánával az anyjáról és...
E koraőszi héten, amely fényben és borulatban maga is csupa...
A poroszok és a lengyelek A poroszok és a lengyelek
A porosz képviselőházban a mult héten hosszu tárgyalások folytak a...
Két nyilas gyilkost akasztottak fel ma reggel
Ma a kora reggeli órákban kettős akasztás volt a Markó-utcai...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.167
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
387
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98