A földreform-novella tervezete, amelyet hosszú munka után most készítettek el, a földreformtörvény szakaszainak fontos módosítását tartalmazza. A végrehajtási eljárás gyorsítását szolgálja az az intézkedés, hogy a földhöz juttatandók jegyzékét ezután nem vizsgálja felül a tárgyaló bizottság és a mezőgazdasági bizottság, csupán a tárgyalást vezető biró vizsgálja át és az Országos Földbirtokrendező Biróság birálja el.

Abban a kérdésben, hogy a megváltás megengedhető-e, az OFB a földmívelésügyi miniszter kivánságára határoz, anélkül, hogy előzetesen birót küldene ki. A további módosítások a földkérők igényeinek jobb és kedvezőbb feltételek mellett való kielégítésére irányulnak.

Határozottabban megjelölik a juttatható föld nagyságát, az úgynevezett kis családi birtokot pedig olyan területben állapítsák meg, hogy abból egy öttagú család megélhessen. Ezután nemcsak az állam fog járadékbirtokokat alakítani, hanem járadékbirtok alakítására kötelezhetők a magánbirtokosok is, így a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, továbbá az ötven éven belül szerzett birtokok és általában a nagybirtokok tulajdonosai.

Ugyszintén kötelezni lehet a százholdasnál nagyobb haszonbérletek tulajdonosait arra, hogy a haszonbérelt terület 15 százalékát (az OKH földbérlő csoportjai számára pedig 25 százalékát) kishaszonbérletek céljaira engedjék át. Járadékbirtokot azonban csak az kap, aki három éven át mint haszonbérlő megfelelően gazdálkodik. A hanyagul és rosszul gazdálkodótól az OFB a már megitélt haszonbérleti földet is visszaveheti.

Igen nevezetes az a rendelkezés is, mely szerint a birtokok megváltási árát ezentúl az OFB fogja megállapítani és a szociális szempontokat, tehát a földetkérő és a birtokos helyzetét is figyelembe veheti.

Végül a földmívelésügyi miniszter az OFB-ban való képviseletéről gondoskodik és a végrehajtás ellenőrzésében befolyást biztosít magának. A földreform-novellát most az érdekeltségek tárgyalják meg és a miniszterelnök visszaérkezése után a nemzetgyűlés elé kerül.