Mit akarnak a horvátok?
A horvát országgyűlés jelenlegi többsége, a szerb-horvát koaliczió, a mely a fiumei rezoluczió alapján állva és nagy magyar barátságot hangoztatva döntötte meg a legutóbbi választásokon a gyűlölt nemzeti párti uralmat, új, egységes kormánypárt alakításán dolgozik. Zágrábban napokon keresztül tárgyaltak a koaliczió vezérfiai az új programm fölött és sikerült is nekik olyan pontokat összeállítani, a melyekről inkább hinnők, hogy az osztrák zsoldban élő, magyarfaló Starcsevics-pártnak programmjában vannak, mint a magyar barátságot olyan nagyon hangoztató rezoluczionitákéban. Valóságos nagyzási hóbortba estek a kedves horvátok, a kik czéljukat, a régi rendszer letörését, magyar segítséggel elérve most már csak azon vannak, hogy Horvát-Szlavonországot egészen függetlenítsék a magyar anyaországtól.
A horvát kapzsiságnak erről a hihetetlen megnyilvánulásáról, a mely a kormány erőteljes közbelépését szinte kihívja, a következő tudósítás számol be: Az utóbbi napokban – mint ismételten hírül adtuk – Zágrábban a fiumei rezoluczión alapuló szerb-horvát koaliczió vezéregyéniségei többször tartottak értekezleteket, a melyekben arról tanácskoztak, hogyan akadályozzák meg a koaliczió tekintélyének további hanyatlását és hogyan vivják ki azokat a sikereket, a melyek az országos ülés legutóbbi ülésszakában elmaradtak. A rezoluczionisták ugyanis azt látják, hogy a maguk sikertelensége a Starcsevics-pártiak helyzetét teszi kedvezőbbé s így olyan programmot állítottak össze, a mely szerintük az országban visszaszerzi népszerűségüket.
Első sorban a nyelvkérdés terén azt kivánják, hogy az államvasutak hivatalos nyelve Horvát-Szlavonorzságban a horvát legyen és horvátokat még akkor is alkalmazzanak, ha a magyar nyelvet nem birják. A helységek és különösen a vasuti állomások elnevezésénél kizárólag a horvát név legyen a mértékadó és az országos ülés által már elfogadott erre vonatkozó törvényjavaslat, a melyet a magyar kormány visszatartott, bocsáttassék szentesítés alá. Ezzel kapcsolatban a Horvát-Szlavonországban alapított magyar népiskolákra terjesztessék ki a horvát népiskolai törvény.
A második követelés a dalmát vasuti összeköttetésre vonatkozik. Kifogásolják, hogy a magyar kormány Ausztriával szemben ezt a kérdést az annabergi, brukki, möttlingi, stb. vasuti csatlakozások kérdésével komplikálja, a melyek, szerintük, semmi összefüggésben sincsenek Dalmácziának Horvátországhoz való visszacsatolásához. Pedig a ki a knini vasutat nem akarja, az nem is gondol komolyan a visszacsatolásra.
A harmadik követelés személyi természetű és a horvát miniszterrel függ össze. A koaliczió rossz néven veszi, hogy Josipovics Géza, a volt nemzeti pártnak tagja, a horvát miniszter, s hogy ezt az állást nem a koaliczió bizalmi emberével töltik be. A miniszternek pedig szemére hányják, hogy a horvát képviselőkkel nem érintkezik és az ország érdekeivel nem törődik.
A közjogi téren is vannak kivánságaik. Nevezetesen a „magyar-horvát országgyűlés” és „horvát delegátus” kifejezéseket kivánják elfogadtatni és ennek, valamint több más kérdésnek végleges rendezésére regnikoláris deputáczió kiküldését kérik. Ezek a főbb pontjai annak a programmank, a melynek alapján a szerb-horvát koaliczió új, egységes kormánypártot akar alakítani.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!