Dtum
Login with Facebookk
1921 | November

A 2700 koronás búza – meg a csizma

A fogyasztóközönség s a fixfizetésűek mondhatatlan megdöbbenésére és az agráriusok örök dicsőségére elértük a 2700 koronás búzaárat és immár napok kérdése, hogy a kalászdús Magyarország éhező fiai 3000 koronás búzaár után fizessék meg a lisztnek talán 50 koronás árát. Ki felelős ezért? Miért kellett ennek így történni? A gazdák részéről hamarosan megkaphatjuk a választ: a csizma ára is éppúgy emelkedett, mint a búzáé. Így áll elő egy circulus vitiosus, amikorra csizma a kenyeret, a kenyér meg a csizmát okolja a nyomorért. 

A magyar kis- és kézműiparosság szolidságát és becsületességét hangsúlyozni és azt a drágaság előidézésének vádjával szemben megvédeni felesleges. A „csizma meséje” azonban olyan szivesen hangoztatott érve az agráriusoknak – akik ezerfajta kedvezést és előnyt élveztek és élveznek ma is például az iparosokkal szemben –, hogy meg kell állnunk itt egy szóra. 

A termelés eredményének értékesítésénél egyrészről a termelési költségek, másrészről a termelés folytatásának, illetve az értékesített termék pótlásának költsége jön tekintetbe. Sem az egyik, sem a másik szempontból nem megokolt a búza mai ára, mert, ha a termelési költséget a valuta azóta bekövetkezett esésének megfelelően többszörösen felülértékeljük és a termelés folytatásának biztosítását is a legbőségesebb számvetéssel kalkuláljuk, mindez könnyen kikerül a tisztességes polgári haszonnal együtt 1500-1600 koronás búzaárból. Mondjuk ki nyíltan, ami most a gabonaár körül történik: visszataszító uzsora. 

A veszedelem abban rejlik, hogy természetszerűen mindennek ára elsősorban a legfontosabb közszükségleti cikk, a kenyér árához igazodik. S annak aránytalan drágítása maga után vonja mindennek, így a sokat hangoztatott csizmának áremelkedését is. Agrárrészről hangsúlyozzák azt, hogy „még mindig messze vagyunk a világparitástól”. Természetes, hogy a gazda csak akkor termel, ha megkapja terméséért a legkedvezőbb árat, amit csak elérhet, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a külföldi árak abnormis nagyságát egyfelől a jelentkező szükséglet kielégítésének feltétlensége, másrészt az ottani munkabérek megokolttá teszik. Németországban a valutát átszámítva 300 korona, Olaszországban több mint 1500 korona volt a napszámbér. Ez érthetővé teszi az ottani drágább árat, de nem okolja meg azt, hogy agrárország létünkre a nagy tömegek éhezzenek. 

Lássuk most az érem másik oldalát, a csizma nagy árát. Igaz, hogy a búza és a csizma értékaránya ugyanaz maradt. Ez természetes, mert minden cikk ára a legfontosabb és állandó szükségletét képező kenyér árához igazodott. A részvények kivételével, ma mindennek ára a békeparitást számítva, ugyanaz maradt a búza árához viszonyítva. A búza és a kenyér árát kell leszállítani, hogy a többi cikk olcsóbb lehessen, mert drága kenyérár mellett minden egyéb cikk ára a nyersanyag és munkabér drágulásán túlnagy lesz. 

A csizmának termelési költsége, a drága nyersanyag, amely az ipari termelésnél sokkal jelentősebb tényező, mint a mezőgazdaságban, a nagy munkabér megokoltá teszi a búzavalutától eltekintve is a csizma mai árát, amelyből alig marad tisztességes polgári haszon, de a búzáét nem. 

Itt a különbség.
A csizmát készítő iparos és munkás alig keres annyit, hogy a 40 koronás mindennapi kenyerét megszerezhesse s bizonyára ő lesz a legboldogabb, ha visszatér az olcsó búza és az olcsó csizma. De a búza, úgylátszik, nem akarja ezt, hisz csizma csak minden két-három esztendőben kell, de kenyér kell az embereknek mindennap.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Tunney nyomtalanul eltünt Párisból Tunney nyomtalanul eltünt Párisból
Gene Tunney boxvilágbajnok néhány napon át Párisban tartózkodott,...
A besugó - egy terrorfiu élete és halála A besugó - egy terrorfiu élete és halála
Budapesten sokan ismerték, különösen a bolsevizmus alatt Lui Bélát, a...
Két írókongresszus Két írókongresszus
A világkiállítás melléktermékei: kongresszusok özöne Párisban. Június...
A király nem megy Dalmácziába A király nem megy Dalmácziába
Bécsi félhivatalos jelentések szerint a király könnyű meghűlés...
Harangit egy ismeretlen versenyző kiütötte Harangit egy ismeretlen versenyző kiütötte
Ezután kerül sor az olimpiai jelölt, Harangi MAVAG meghívási...
Két kapitány Két kapitány
Husvétra két vezérkari kapitány nyilatkozatai hallgatta mindenki, aki...
Két rokon hír Két rokon hír
Vasárnap délután tartotta a Magyar Nemzeti Szövetség évi közgyülését...
A párisi gabonakonferencia eredménye
Az európai tanulmányi bizottság nemzetközi gabonakonferenciája...
A MAC. mezei versenye a Hornig vándordíjért. A MAC. mezei versenye a Hornig vándordíjért.
A Magyar Atlétikai Club szerdán délután rendezte mezei versenyét...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98