Írta: dr. Karafiáth Jenő m. kir. titkos tanácsos, főpolgármester

Amikor igazi magyar szeretettel és hódolattal övezett Kormányzónk bölcs, előrelátó államvezetése, a magyar királyi kormány tagjainak megfontolt, nagyszerű politikája s a két baráti nemzet vezéreinek világtörténelmet teremtő lángszelleme visszaadta nekünk Szent István koronájának drága kincseit, a végtelenszer visszasóvárgott, tengernyi könnyel megsiratott Erdély egyrészét, nem szabad elfelejtenünk, hogy huszonegy esztendő keserves szenvedése kínai falként zárta el előlünk az ott élő magyarságot!

Mert valóban könnyebben és biztonságosabban juthatott el a magyar ember Németországba, Franciaországba, avagy Angliába, mint például Debrecen városából a megszállás alatt sínylődő határmenti Érmihályfalvára, vagy Berettyóújfaluból Váradra. Az anyaország és Románia, illetve az anyaország és a megszállott Erdély közötti turistaforgalom máról-holnapra úgyszólván semmivé zsugorodott.

Erdély ifjúságát ugyanúgy, mint a már visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja fiatal nemzedékét két évtized óta szinte légmentesen zárták el az anyaországtól. Magyarország és a székesfőváros kultúrájáról, gazdasági, ipari, technikai, művészeti berendezéseiről, valamint természeti népségeiről a most serdülő ifjúság csak halovány és legtöbbször csak téves értesülést szerezhetett.

A visszacsatolt területek és az anyaország közötti belső idegenforgalom megindulásának és nemzeti nézőpontból vett sikerének legelső feladata tehát a visszatérő ifjúságnak intézményes megismertetése az anyaországgal s a székesfővárossal. Meggyőződéssel hirdetem, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a magyar lelki közösségbe bevezethessük a mi mostoha sorsra jutott testvéreinket.

E közérdekű hazafias cél intézményszerű megvalósítása érdekében, mint a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság elnöke, már a Felvidék és Kárpátalja visszatérésekor részletesen kidolgozott előterjesztésben fordultam a m. kir. miniszterelnök úrhoz, hogy egyetemes érdekből tegye lehetővé – főként a visszatért középiskolai ifjúságnak – Budapest székesfőváros tervszerű meglátogatását. Ez a gondolat azonban csak akkor válhatik élő valósággá, ha az arra illetékes tényezők egyidejűen a legmesszebbmenő kedvezmények nyujtását is biztosítják. Teleki Pál gróf miniszterelnök a legnagyobb megértéssel és szeretettel fogadta a felvetett hazafias tervet is tüstént elrendelte, hogy a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium, az Államvasutak, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal s a Gyógyhelyi Bizottság együttes tervei alapján készíttessék elő a megszállott területek visszatérő ifjúságának székesfővárosi tanulmányútja! Ettől pedig – bátran bevallhatjuk – sokat várhatunk!

De ugyanilyen nagy nemzeti társadalmi, gazdasági és idegenforgalmi jelentősége lesz majd minden bizonnyal annak is, ha Budapest lakossága különleges előszeretettel és nagy számban keresi fel a jövőben Erdély gyönyörű fürdőhelyeit, hegyeit és bájos fekvésű városait. Bár a mostani háború kitörése óta Magyarország idegenforgalma jelentős mértékben megcsappant, mégis a külföldi utasok és fürdővendégek elvesztéséért bőségesen kárpótolta hazánkat a Gondviselés az elvesztett területek visszaadásával. A két évtizedes elnyomatás alól felszabaduló és az anyaország természeti szépségei után áhítozó magyar lakosság ezerszeresen pótolja majd a külföldi turisták számát, ha előreláthatóan tömegesen siet meghallgatni az újjáéledt anyaország szerető szívének dobbanását…

És erre bizonyára sor kerül már legközelebb, mihelyt a fegyverek majd elpihennek…