Nemcsak az acéltermelés, hanem az ország gazdasági helyzete szempontjából is mindenkor döntő fontosságú volt, hogy hány kohómű volt üzemben és azok mennyit termeltek.
A felszabadulás óta fokozatosan három kohó került üzembe, amelyből kettő Ózdon dolgozik, míg Diósgyőrött egy volt üzemben. Most Diósgyőrött üzembe helyezik ma a negyedik kohót, ami ezúttal a stabilizáció szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Ebből az alkalomból egyébként az iparügyi minisztérium részéről Mistéth Endre államtitkár leutazik Diósgyőrre.

Munkatársunk elutazása előtt beszélt Mistéth államtitkárral, aki a következőket mondotta.
– Nemcsak a termelés, hanem a stabilizáció szempontjából is nagyon örvendetes és fontos, hogy most helyezik üzembe Diósgyőrött az ország negyedik kohóját, miáltal acéltermelésünk eléri az 1938-as év 75%-át. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a termelés mostani csúcspontja összeesik a stabilizáció kezdetével és a forintra való áttéréssel.

– Az acéltermelés fokozása jóvátételi, szociális és belső foglalkoztatási szempontból is döntő jelentőségű, mert a több produkció által a gépipar és a vasfeldolgozó ipar egyre több munkást tud majd foglalkoztatni. Sikerült biztosítani a kohók nyersanyagszükségletét is és így Ózdon két kohó, Diósgyőrött mától kezdve szintén két kohó áll a termelés szolgálatában.