Irta: Berényi Sándor dr.

Modern Magyarországot szeretnénk látni magunk körül, új világot, amely a belső és külső verseny követelményeinek megfelelően magasabb lépcsőfokra hág a nemzetek rangsorolásában éppenúgy, mint polgáraink morális megítélésében. Kicsit megható, talán inkább tragikómikus vonása mai közéletünknek, hogy mindenki a földreform hangoztatásával véli elintézhetőnek ezt a problémát.

Sokan vagyunk, akik a földreformmal kapcsolatosan sem az igények ördögszekerét nem vagyunk hajlandók megnyergelni, de arra sem vagyunk kaphatók, hogy leboruljunk a halvánnyá formált jelszó előtt, a kizárólagossági joggal felruházott megváltásnak kijáró tisztelettel. Nem tudunk behódolni akkor sem, ha már a közhangulat fel is ruházta a földreformot mindezekkel az attributumokkal és ha, sajnos, még a művelt magyar középosztály többsége is úgy hordozza lelkében és ajkain az új földreformot, mint minden bajunk ellen ható elsőrendű áfiumot.

Igen, a földreformot meg kell csinálni.
Földet és házhelyet kell adni a magyar nincsteleneknek. De mielőtt az új osztogatás lázas készsége elöntené a türelmetlen lelkeket, vessünk egy pillantást arra a földre, amely ma a gazda kezén van. Szomorú és kiábrándító kép bontakozik ki a tárgyilagos szemlélő előtt. Amikor az úrbériséget megszüntették, a határ különböző részein hasítottak ki földet a felszabadult jobbágyoknak. Családi osztogatások, cserék, örökösödések, adás-vételek darabolták tovább a földet, sőt a közelmultban maga a törvényhozás is (1936. évi XII. t.-c.) bármely közbirtokos kérésére lehetővé tette a közös földek szétdarabolását. Tudomásul kell vennie mindenkinek, amit a tagosításról írt könyvükben Ozoróczy Ervin, Tátray István, Kovách Elemér megállapítanak: ma a magyar törpe- és kisbirtok általában igen sok darabra tagolt, kicsiny sokszor egészen jelentéktelen földrészletekből áll. Most hallgassuk meg, mit mondnak a szakavatott szerzők.

Mözs községben Müller Vincének és feleségének 73 katasztrális hold birtoka volt.
Ezt a földet azonban 151 tagban bírták! Mit jelent ez megművelés szempontjából? Ha Müller Vince minden birtoktagjára hazulról egyszer kimegy és visszajön, valamivel nagyobb utat kell megtennie, mintha Nagykanizsától a vasúti vonal mellett elsétálna Miskolcig és onnan vissza Nagykanizsáig. Pedig Müller Vincének és állatainak ezt az utat egy évben többször is meg kell tenniök. Ha minden földjére szűken számítva, egy évben csupán hatszor megy ki és vissza, 4868 km utat tett meg Müller Vince házanépe. Milyen erő- és időpazarlással művelhette ez a gazda a földjeit? Mözsön tagosítottak és ma Müller Vincéék fél nap alatt kényelmesen bejárhatják a birtokukat.

A tagosítás még ezernyi községben reménytelen messzeségben tünedező ábránd.
A százféle tördelt, elaprózott magyar föld parcella-anarchiáját mégis csak rendezni kellene, mielőtt újabb birtoktaggal gazdagítják a telekkönyvi betétek mérhetetlen és idestova megadminisztrálhatatlan nagy számát. Évi 100 millió pengőt nyerhetne a magyar mezőgazdaság energikus, erős tempójú tagosítással, de ezenfelül súlyos milliókat takaríthatna meg vetőmagban. A városi embernek fogalma nincs arról, hogy az elaprózott földek között futó mesgyék hány ezer holdat foglalnak el feleslegesen és hány ezer határpereskedésnek költséges, időrabló folyamata szivárgott be rajtuk a gazda életébe.

Legyen földreform, de ebből ne betegséggerjesztő nyomortanyák szülessenek.
A megreformált föld magyar parasztja ne zúduljon a városba. Az új földek új gazdái száz százalékig értsenek a modern mezőgazdasághoz. Fundamentuma legyen a földhöz juttatott magyar gazdának, fölszerelés, anyagi erő, szaktudás szempontjából. Olyan földreform, amelyhez nem tartozik értékesítési reform, amely nem készteti a gazdát intenzív gyümölcstermesztésre, amely nem tudja megváltozatni a falusi magyar fa-gyűlöletét, amely nem tudja hasznos háziiparral áthidalni a készből élő, tétlenségre ítélt magyar telet, újra megbuknék az élet kemény vizsgáján. Ezen a vizsgán nem használnak a frázisok, nem robbannak a szólam-rakéták; egészséges, fundált parasztcsaládok tízezrei csak olyan földreformból sarjadjanak ki, amely nem a mai elaprózott, rendezetlen falut önti nyakon egy csomó újabb parcellával.

A közvéleménynek tisztában kell lennie azzal, hogy akik alapjaiban kívánják megjavítani a magyar föld művelőinek sorát, nem vádolhatók meg a földreform elgáncsolásával. De azt akarjuk, hogy rendezett birtokon gazdálkodjék a magyar ember, annak valamennyi előnyével. Az új, egységes birtoktaggal mindenféle terméketlen területet termővé tud tenni a gazda. Megszabadul a nyomásos gazdálkodás terhei alól (a széttagolt birtok egy részét mindig ugarnak kell hagyni). Ipari és gyógynövény termelés csak tagosított birtokon lehetséges. A baromfitenyésztés, a méhészkedés, a nyultenyésztés előfeltétele legtöbb helyen szintén a tagosítás. Ma milliókat fizetünk gyümölcsért a külföldnek. Mezőgazdasági kivitelünkben mind döntőbb szerephez jut a baromfi, a tojás, vaj, zöldség, az olajos és takarmánymagvak.