Az újabb növényélettani vizsgálódásokból egyre nagyobb határozottsággal tünik ki az a meglepő eredmény, hogy a növényeknek sokkal több érzékszervük van, mint eddig hittük. Sőt Bastin Leonard amerikai fiziológus szerint a növényeknek olyan különös érzékszervei is vannak, melyeknek működése ma még nehezen magyarázható.

A rovarevő növények egyik legismertebb féleségének, a nálunk is előforduló harmatfűnek (Drosera) levelein hosszú, szőralakú nyultványok, úgynevezett nyeles mirigyek vannak, melyek ragadós anyagot választanak el és melyek a rovarok megfogására szolgálnak. Mihelyt a rovar lába vagy szárnya hozzáér a nyeles mirigyekhez, azok hozzátapadnak, majd a megfogott rovart teljesen körülölelik és a levél közepe tájára gurítják, a hol a rovar teste megemésztődik.

A nyeles mirigyek megmozdulása rendesen csak érintés hatására szokott bekövetkezni. Bastin megfigyelései és kisérletei szerint azonban a nyeles mirigyeken olyan érzékszervek vannak, melyeknek segítségével érintés nélkül is tudomást szerez a harmatfű a zsákmány közellétéről.

Ennek bebizonyítása czéljából Bastin a következő kisérletet végezte: A harmatfű levelei fölé körülbelül 1 cm-nyi magasságában egy legyet erősített.  Rövd idő multán a levelek fölfelé hajlottak s előbb említett nyeles mirigyekkel csakhamar éppen úgy körülfogták a legyet, mint azt a légygyel való érintkezés után tenni szokták. A harmatfű tehát már bizonyos távolságból megérezte a légy közellétét s éppen úgy viselkedett a légygyel szemben, mintha közvetlenül érintkezett volna s fogókarokként szereplő nyeles mirigyeivel, mintegy utána ment a táplálékául szolgáló zsákmánynak.

Hasonló működésü érzék mutatható ki az arankánál is. Ha luczernát, vagy más hasonló növényt ültetünk a közelébe, az aranka erről valami úton-módon tudomást szerez, mert rögtön feléje terjeszkedik; rendkívül gyorsan nő, csakhamar eléri és behálózza áldozatát s kiszívja belőle az élet fentartásához szükséges nedveket.

A borsóról szintén megállapították, hogy a tőle 5 cm-nyi távolságban a földbe leszúrt karó felé növekszik; a miből szintén csak az következik, hogy valamiképpen tudomást szerez a fejlődéséhez – támaszték gyanánt – szükséges karónak jelenlétéről.