Keszthely, október 3.
Vasárnap tartotta beszámolóját Meizler Károly keszthelyi képviselő. Ernszt Sándor mondott beszédet.

- Manapság sokan kereszténynek vallják magukat aszerint, amint ebből haszon származik – jelentette ki. – A világon rendkívül nehéz a keresztények helyzete. Mi a kereszténypolitikát úgy értelmezzük, hogy a szegény nép érdekében cselekedni kell! Tudjuk, hogy reformokra van szükség, ezért intjük a kormánypártot, hogy siessen és nagyobb tempóban dolgozzon a nép érdekében.

Spanyolországban a nemzeti szerencsétlenség azért következett be, mert a mindenkori kormányok nem tettek a népért semmit! Mi nem vagyunk egy osztály pártja – folytatta ezután – és nem engedünk semmiféle külföldi befolyásnak sem. Mostanában divat, hogy egyik nemzet a másik belügyeibe akar avatkozni, még képviselők révén is.

Ebből mi nem kérünk! Sokan mondják, hogy a bolsevizmus ellen küzdenek idehaza, ez azonban csak köpeny, amely alatt mást csinálnak. Bennünket a bolsevizmus veszedelmére figyelmeztetni nem kell. Legkevésbé azoknak van ehhez joguk, akik maguk állnak közel a bolsevizmushoz.

- Azoknak, akik ma keresztény köntösben szeretnénk díszelegni, azt üzenem, jobb lenne, ha nagyobb önmegtartóztatást tanusítanának! – jelentette ki emelt hangon Ernszt Sándor.

Utána Meizler Károly mondotta el beszámolóját.

Friedrich István a Treuga Deiről beszélt:
- Ez tulajdonképpen spanyolfal – mondotta. – A Treuga Dei hangoztatására azért van szükség, mert a kormány nem tud semmit sem csinálni. Darányi Kálmánról azt mondják a jobbszélsők, hogy az ő emberük, ugyanezt mondják a haladó konzervatívek, a centrumisták, sőt az új honfoglalók is.

A magyar munkás kevesebb kalóriaértékű tápanyagot vesz magához, mint amennyit munkája során elfogyasztott. A kormány a táplálkozáshiányon azonban úgy akar segíteni, hogy főzőtanfolyamon oktatja az asszonyokat. Azért nem tudnak szegények főzni, mert hideg a tűzhely és nincs mit rátenniök.

A gyűlés után közebéd volt, amelyen ismét felszólalt Ernszt és Friedrich, majd Béldy Béla mondotta el, miért lépett ki a Nepből:
- Amikor a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat készült, - mondotta – azt láttam, hogy 40-50 képviselő szüntelenül tanácskozott. Felvilágosítottak, hogy nézzem meg azok névsorát, akik a gazdaadósságok érdekében mozgolódtak. Megnéztem és megtudtam, hogy 90 százalékban maguk is a védett adósok közé tartoztak! Ezután kiléptem a pártból. A mozgolódó Nep-képviselők szociális reformakarata nem egyéb, mint saját bőrük megmentése! Ilyen politikára nincs szükség!