Címei: I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakó nagyhercege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura.

1916 november 21-én foglalta el az osztrák trónt, majd december December 30-án, Budán, Magyarország apostoli királyává koronázták. Ő volt az egyetlen a vezető európai politikusok közül, aki támogatta XV. Benedek pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit. A belpolitikai helyzet nem tette népszerűvé törvénykezéseit. 1917-ben titokban felkereste Clemenceau francia miniszterelnök, és megegyeztek abban, hogy a háboru végén Elzász és Lotaringia visszakerüljön Franciaországhoz. Clemenceau nyilvánoságra hozta a levelet, ekkor Károly visszahátrált.

1918 november 11-én mondott le a magyar trónról.
(ezzel még nincs vége...)