A vasút őse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülő csilléket emberi erővel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. A lóvonatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelőnyt a kor közúti közlekedésével.

A vasút diadalát kétségkívül a gőzgép alkalmazása hozta el. Az első sikeres gőzmozdonyt Richard Trevithick (1773–1833) építette, és 1804-ben öt teherkocsit és 16 utast vontatott el vele Pen-y-Darentől 16 kilométerre. Az igazi technikai áttörést azonban George Stephenson nevéhez köthető, aki összesen 17 kísérleti mozdonyt épített. 1825-ben a Locomotion No. 1 nevű mozdonyával nyitották meg a világ első közforgalmú gőzüzemű vasútját Stockton és Darlington között.

Leghíresebb mozdonya azonban a Rocket, amellyel 1829-ben elnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company díját. Ez a mozdony már a következő száz év mozdonyainak minden lényeges jellemzőjét magán hordozta. Az első közforgalmú, gőzüzemű vasutat Stockton és Darlington között 1825-ben nyitották meg.

Az első vasúttársaságok jövedelmező részvénytársaságok voltak, és olyan fejlődést hoztak a magukkal az érintett területeken, hogy hamarosan az államok is bekapcsolódak a vasútfejlesztésbe. Magyarországon az állami tulajdonú vasút 1867-ben jelent meg. A 19. században az állami tulajdon nem járt együtt állami üzemeltetéssel.

Voltak Európában olyan állami tulajdonú vasutak, melyeket magánkezelésben működtettek (például Olaszországban), és voltak olyan magántulajdonú vasutak, melyeket állami vasúttársaság üzemeltetett (például Magyarországon a HÉV-ek). Az állami és magánszféra együttműködésének másik, Magyarországra is jellemző példája a francia mintára született koncessziós üzemeltetés. Németországban viszont az államvasúti modell vált döntővé.

A vasutak történetének kronológiája

1803: megnyit az első közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway.

1804: Trevithick első sikeres gőzmozdonya Pen-y-Darenből 16 kilométeres utat tesz meg.

1825: megnyílik az első gőzvontatású közforgalmú vasút, amelynek Robert Stephenson a főmérnöke.

1829: Az első modern gőzmozdony, melyet Stephenson Rocket névre keresztel, 42 km/ó sebességgel száguld.

1835: május 5-én megnyitják Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalát.

1869: május 10-én elkészül az észak-amerikai transzkontinentális vasút, amely New York Cityt köti össze San Franciscoval.

1898: a Ganz gyár első háromfázisú villamos vasútja üzemel a Genfi-tó mellett.(Kandó Kálmán)

1903: július 13-án megindul a menetrendszerinti forgalom Szentpétervár és Vlagyivosztok között a világ leghosszabb vasútvonalán a Transzszibériai vasútvonalon.

1981: szeptember 27-én nyitják meg az első olyan nagysebességű (TGV) vonalat Párizs és Lyon között, ahol 200 km/ó felett van az átlagos utazósebesség.

A Magyarországon 1868-ig alapított vasútvonalak

• Pest-Szolnok, (1847.09.01., jelenleg 100a), Magyar Középponti Vasút Társaság
• Sopron-Katzelsdorf (1847.08.20., jelenleg ÖBB-MÁV), Déli Vasút
• Marchegg-Pozsony, (1848.08.20., jelenleg ÖBB-ZSR), Magyar Középponti Vasút Társaság
• Vác-Párkánynána, (1850, jelenleg 70, ZSR), Cs. Kir. Osztrák Délkeleti Államvasút
• Párkánynána-Pozsony, (1851, jelenleg ZSR), Cs. Kir. Osztrák Délkeleti Államvasút
• Cegléd-Szeged, (1853-54, jelenleg 140), Cs. Kir. Osztrák Délkeleti Államvasút
• Szolnok-Debrecen, (1857, jelenleg 100), Tiszavidéki Vasút Társaság
• Báziás-Temesvár-Szeged, (1856-58, jelenleg JZ-CFR), Osztrák Államvaspálya Társaság
• Szajol-Arad, (1858, jelenleg 120, CFR), Tiszavidéki Vasút Társaság
• Püspökladány-Nagyvárad, (1858, jelenleg 101, CFR), Tiszavidéki Vasút Társaság
• Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Kassa, (1859-60, jelenleg 100, 100c, 80c, 90, ZSR), Tiszavidéki Vasút Társaság
• Bruck-Győr-Újszőny(Komárom), (1859, jelenleg ÖBB, 1), ?
• Pragerhof-Nagykanizsa, (1860, jelenleg SZ, HZ, 60), Déli Vaspálya Társaság
• Újszőny-Székesfehérvár, (1860, jelenleg 5), Déli Vaspálya Társaság
• Nagykanizsa-Buda, (1861, jelenleg 30, 30a), Déli Vaspálya Társaság
• Sopron-Nagykanizsa, (1865, jelenleg 15, 17), Déli Vaspálya Társaság
• Zágráb-Károlyváros, (1865, jelenleg HZ)

A kiegyezést követően számos magántársaság épített vasútvonalakat. Ezek közül a legfontosabbak:

• Első Erdélyi Vasút 290 km-es hálózatot Arad körzetében (ma CFR),
• Arad-Temesvári Vasút 55 km-es vonalat (ma CFR),
• Alföld-Fiumei Vasút 393 km-es vonalat Nagyvárad-Szeged-Eszék között (ma CFR-128-135-JZ-HZ),
• Első Magyar Gácsországi Vasút, Sátoraljaújhely-országhatár, 135 km (ma ZSR-UZ),
• Magyar Északkeleti Vasút 560 km hosszú vonalai Kassát kötötték össze Máramarosszigettel (ma ZSR-?), Ungvárral (ma ZSR-UZ), Munkáccsal (ma ZSR-UZ), Szerenccsel (ma ZSR-98), Debrecennel (ma MÁV ?).
• Vágvölgyi Vasút, Pozsony-Trencsény, 140 km, (ma ZSR),
• A Magyar Nyugoti Vasút 304 km hosszú vonalai Győr-Szombathely (ma 10,20), illetőleg az országhatár (ma ?) , továbbá Székesfehérvár-Kiscell (Celldömölk) (ma 20) között
• Duna-Drávai Vasút, Zákány-Dombovár-Bátaszék, (ma 41,50)
• Pécs-Barcsi Vasút, 74 km, (ma 60)
• Nyitravölgyi Vasút, Tótmegyer-Nagytapolcsány, 59 km, (ma ZSR)
• Szamosvölgyi Vasút; Apahida-Deés később Deés-Zilah, Deés-Borgóbeszterce, 136,6 km, (ma CFR)
• Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút, 124 km (ma is létező, osztrák-magyar tulajdonú társaság)
• Budapest-Pécsi Vasút, 206 km, (ma 40a, 40)

A MÁV járműállaga működésének első évtizedében a következőképpen alakult:

                                                                     1871     1875     1879
mozdonyok                                                 60       167        234
személykocsik                                          171       438       610
kalauz- és postakocsik                            38        136       201
teherkocsik                                            1605     3484    5194
hóekék                                                             8           18          29
összesen:                                                  1882     4243    6268


Az 1870-es és az 1880-as években végbement államosítások eredményeképpen 1885 végére az államvasút hálózata 4172 km-re növekedett, és az ország fővonalainak több mint 50%-a került állami felügyelet alá.
Az államosítás három szakaszban történt:

1. 1876-1880
* 1878 - Magyar Keleti Vasút
* 1879 - Vágvölgyi Vasút (1883-ban az OMÁV veszi át és csak azzal kerül ismét vissza)

2. 1880-1885
* 1880 - Tiszavidéki Vasút
* 1884 - Első Erdélyi Vasút
* 1884 - Duna-drávai Vasút
* 1885 - Alföld-fiumei Vasút

3. 1885-1891
* 1889 - Magyar Nyugoti Vasút
* 1889 - Budapest-pécsi Vasút
* 1890 - Első Magyar Gácsországi (Galíciai) Vasút
* 1890 - Magyar Északkeleti Vasút
* 1891 - Osztrák-Magyar Államvasutak (OMÁV)

1880 után Magyarországon is jelentős hosszban készültek a fővonalakra ráhordó, helyi érdekeket szolgáló olcsó építésű vasutak, a HÉV-ek. Számos egyéb vonal is épült. Így a MÁV kezelésében álló vonalak hossza 1892-re mintegy 5200 km volt.

Forrás: Bejczi Gábor www.fortunecity.com