A magyar technikusok gárdájának ismét egy nemes alakja távozott el az élők sorából. Kandó Kálmán dísze és büszkesége volt a magyar tudománynak.

Alkotásaival örök időkre beírta a nevét a technikai tudomány legkiválóbb reprezentánsainak aranykönyvébe és a sírnál, amely egy páratlan tehetségű, ernyedetlen szorgalmu, igazi magyar ember és a régi világból való magyar ur földi maradványait magába fogadja, megrendült szívvel mondanak utolsó Istenhozzádot a barátok, a munkatársak, Kandó Kálmán tisztelőinek hatalmas tábora.

A Beszkárt, amelynek Kandó Kálmán igazgatósági tagja volt, a következő jelentést adta ki a halállal kapcsolatban:

A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság igazgatósága dr. Kandó Kálmán, a nagynevű magyar mérnöknek, a Beszkárt igazgatósága kiváló tagjának váratlan elhunyta alkalmából január 14-én, szerdán délután rendkívüli ülést tartott, amelyen Folkusházy Lajos alelnök-vezérigazgató bensőséges részvéttel emlékezett meg arról a pótolhatatlan veszteségről, amely Kandó Kálmán elhunytával a Beszkárt igazgatóságát érte, melynek Kandó a Beszkárt megalakulása óta kimagasló tagja volt.

Kegyeletes szavakkal méltatta Kandó Kálmánnak, a magyar mérnöki kar büszkeségének világszerte elismert és az elektrotechnika fejlődésében mindenkor maradandó értékű munkásságát. Javaslatára az igazgatóság elhatározta, hogy az elhunyt ravatalára koszorut helyez, temetésén testületileg részt vesz és Kandó Kálmán elévülhetetlen érdemeinek és emlékének megörökítésére arcképét a Beszkárt székháza számára megfesteti. Kandó Kálmánt pénteken délután félnégy órakor temették a Kerepesi-uti temetőben díszsírhelyre.