Móricz Zsigmond - A világ ítélőszéke előtt
Miért is tudjanak rólunk valamit? Sem utóda, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem vagyunk senkinek.
Mit tudjon rólunk a versaillesi konferencia? Milyen asszociációk s minő asszonanciák keljenek egy nyugateurópai emberben a szép és büszke, a drága, édes magyar név hallatára?
Szomorú magára maradottságában boldog sejt aki voltunk. Jaj nekünk, ha érdeklődni kezd irántunk, mint az indus és afrikai exotikumok iránt, ha körülnéz köztünk s tudományosan feldolgoz: a font és a frank!
A távol Ázsia?... Igaza volna e könyvnek, hogy "Das ist Asien in den Park der europäischen Romantik hinüberzaubert"...?
Voltak pillanatok, mikor végínségben már Ázsia felé fordult tekintetünk s onnan vártuk a végső, histórián túli segélyt: s tőle kapnánk végső közösségül rabszolgai nyomorát?
Hogyan? a Sors arra jelölt ki a bérces avargyűrűben, hogy évezreden át tehermentesítsük Kelet felől Nyugat kultúráját s hogy most mi pótoljuk számára a veszendőbe menő ázsiai gyarmatokat?
A magyar kultúra, ami: van!... fel fogja világosítani Európát afelől, hogy: vagyunk!
De ki és mi fogja koncentrálni a magyarok erejét hogy: legyünk!
*
Egy könyvet kaptam külföldről, címe: "Das verwundete Land", s ennek kitűzött célja éppen az, hogy Romain Rollandot, illetve az átlagkultúrájú nyugatit felvilágosítsa felőlünk. Figyelmet akar ébreszteni e "merkwürdiges Land" iránt. "Erinnerung vergessener Menschen in einem vergessenen Lande."
Mindenki azt s annyit ad, amennyi benne van. Ebben az íróban sok tanultság, sok szellemesség, nem közönséges írói készség s elviselhetetlen arrogancia van. Voltairenek joga volt rá, hogy sebekbe belevájkáljon, történelmi alakokat piedesztáljukról leszállítson, élet nagy eseményeit filozófiai magasságukból a fogmosás közelségébe rántson, de erre nemcsak bátorságot és lehetséget, de talentumot is kell örökölni.
Nem baj, hogy ez a könyv megjelent, mindegy. Nem órák kérdése a jövő, de századoké. A magyarság Európában kétezer év alatt alakult egy ethnossá. Politikai fordulatok megnehezítik talán a fejlődést, de egy néptömböt nem a politika, csak természeti erők szüntethetnek meg.
Hogy ez az idő mikor jön el, ma még semmi jele: a magyar nép dolgozik, s míg dolgozik: él.
Erejét életre koncentrálja: az Erő rendeltetése.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!