Dtum
Iwiw Kapu Login with Facebookk
HIRDETÉS
ipariwebshop.hu
1919 | Július

Spartacus élete

Illés Béla füzete a Táltos-könyvtárban

Spartacus tragikus alakja a történelemnek. A római történetírók csak ritkán tették nevét pergamentre, s inkább legendákat terjesztettek róla, mint hiteles adatokat, inkább seregének rablásairól suttogtak és beszéltek, mint hősies erőfeszítéseiről. A homályon át, mi alakját tőlünk elválasztja, bizonyosnak látszik, hogy szabad embernek született. Szabad trák-család fia volt, s pásztorkodással foglalkozott. Becsületes embernek indult, de tönkrement: nem tudta az adót fizetni, s görög gazdája elárvereztette.

 

Aki békés és becsületes pásztor akart lenni, beállt katonának. Valami kihágásért megkorbácsolásra ítélték, s megszökött: becsületes katona akart lenni ez az önérzetes barbár, s rejtőzködésében rabló lett. Üldözték, a nép rejtegette, mert megosztotta a szegényekkel, mit a gazdagoktól elrabolt; hatalmas teste és okossága vezérré tette a rablók között. Elfogták: míg társait keresztre feszítették, őt megmentette szép teste; jó pénzért megvásárolták a capuai gladiátoriskola számára.

 

Néhány évtizeddel Krisztus születése előtt ez a gladiátoriskola fellázadt: a gladiátorok megszöktek, s rablócsapatba vergődtek. Közönséges, akkor mindennapos, termést perzselő, barmot elhajtó csőcselékhad lett volna a gladiátorokból, ha élükre nem áll Spartacus, ki megszervezte és felszaporított a sereget, melyet a rabszolgaság intézményének eltörlésére akart felhasználni.

 

Három esztendeig küzdött a világhódító Róma ellen; útját vérfolyamok jelezték, számtalanszor győzött a zsoldos légiók ellen, s Róma rettegve várta jövetelét. Mégse vonult be az örök városba; a cél előtt mindig megállt, s visszafordult: forradalma töméntelen pusztításainak semmi eredménye sem volt. S amikor Crassus leverte szétzüllő seregét, s őt halálra zúzta két reá hajlított gerenda, talán még hitt abban, hogy igaza van, nyilván nem bízott az igazság győzhetetlenségében.


Megvan benne minden forradalmár tragédiája, de szétmorzsolt szívében ott vonaglott minden gondolkodónak külön kis tragédiája is. Gondolkodó embernek látszik, ki gondolatokkal, eszmékkel, a szabadság és egyenlőség eszméivel akarta életben tartani és győzelemre vezetni rabságban megkeseredett s csak bosszúért és rablásért lihegő csapatait; a díszharmónia, mely elkísérte útján a forradalmi vezérségig, itt kézzelfogható lett: más okok mozgatták embereit, s más célok után epekedett ő.

 

A forradalmár pedig akkor érzi meg az élet tragédiáját, amikor rájön, hogy csak eszköz, engedelmes, végrehajtó kalapács a sors, az irracionális életár hatalmában: a forradalmár akkor tudja csak szétroppantani a társadalom összeforrt kapcsait, mikor ezek a kapcsok már maguk megrozsdásodtak, megrepedeztek, meglazultak, s csak a kilökésre és felcserélésre várnak.

 

Spartacus forradalma korai volt, ezért nem is sikerülhetett. Fellázadt a rabszolgaság ellen, amikor az ókor gazdasági életének még szükséges volt erre a termelési eszközre, s ha ő maga tudott is volna már jobbat tenni helyébe, az emberek s az ő emberei is még nem fogadták el ezt a jobbat.

Spartacus nevét Liebknecht Károly elevenítette fel: a háború alatt írt antimillitarista irataira ezt a nevet nyomtatta; a német kommunista párt aztán átvette tőle. Most magyarul ismerteti Spartacus életét egy kis füzet, Illés Béla tollából. A füzet nem nagy igényű, mindössze arra szorítkozik, hogy krónikaszerűen előadja Spartacus történetét.

 

Ezt világosan, egyszerűen és élvezetesen teszi, bár az olvasó gyakran érzi hiányát a felmerülő fontosabb problémák mélyebb elemzésének: így bele se fog az ókor gazdasági életének részletezésébe, nem szabadítja ki eléggé a történelem piszkából Spartacus lelkének sötét fényű magvát, azonban erre talán helye sem volt a kiszabott terjedelemben. Pedig a sorok mögül kicsillogó történelemszemlélete avatottá tenné a füzet íróját a téma ily irányú, szélesebb feldolgozására is.

 

Földi Mihály

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kedden itélkezik a statáriális biróság a Club-kávéházi és az eddigi verekedések tettesei fölött Kedden itélkezik a statáriális biróság a Club-kávéházi és az eddigi...
A budapesti rögtönitélő biróság tudvalevően kedden reggel kezdi...
Bécsbe csábítják a magyar vásárlóközönséget Bécsbe csábítják a magyar vásárlóközönséget
Az új vámtarifa életbelépése és a behozatali korlátozások...
Hangversenykrónika
Székely Zoltán és Engel Iván az idén rendezték első önálló...
A párisi kiállitás és a magyar kitüntetések A párisi kiállitás és a magyar kitüntetések
A párisi kiállitás nemzetközi bírálóbizottságának itélete igazolta...
Olaszország nyerte a párost a magyar-olasz női teniszmérkőzésen Olaszország nyerte a párost a magyar-olasz női teniszmérkőzésen
Vasárnap délután előkelő közönség előtt folytatták a magyar-olasz női...
Dupla vagy – semmi!... Dupla vagy – semmi!...
Régi dolog, hogy sokkal könnyebb rombolni, mint építeni. Egy...
Olasz katona lelőtt egy angol gyalogost az Ó-utcában Olasz katona lelőtt egy angol gyalogost az Ó-utcában
Szombaton éjszaka véres esemény játszódott le Budapesten az Ó-utca...
Irodalom és művészet - A Noszty-fiu esete Tóth Marival Irodalom és művészet - A Noszty-fiu esete Tóth Marival
A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Kitűnő irónk, Mikszáth Kálmán...
Az osztrák munkakölcsön sikere Az osztrák munkakölcsön sikere
Ausztria tudvalevőleg 175 millió schilling kölcsönt fektetett fel...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98