Szedni vagy nem szedni

Az adófizetők (pontosabban adóalanyok) körében a közel 20 éves össznépi társasjáték kiválóbbnál kiválóbb trükkökkel ajándékozta meg a „Hogyan ne fizessünk adót?” kérdésre választ kereső honfitársakat.

A folyamatos bújócska gépezetébe időnként egy-egy homokszem kerül, amikor az állam nagyon meg akarja kapni a magáét.
A nép azonban viharedzett, s egy-két vezéráldozat után kitűnő új ötletek mentén újra nekirugaszkodik, s a következő homokszemig és vezéráldozatig jobban gyarapodik az adóalany, mint a piaci kereslet-kínálati viszonyok azt optimálisan látni szeretnék.

És akkor még nem is vettük figyelembe az időnkénti rendszerességgel meglibegtetett stratégiai célt az adócsökkentésről.
Néha-néha a konkretizált elképzeléseket is világgá röpíti a sajtó. De ez a közelmúltban már inkább csak a Hócipőbe való sajtóanyag még a hit és remény kategóriában sem melengeti a magyar lelkeket.

Sőt, ekkor lehetünk nyugodtak, ez a legbiztosabb híradás arról, hogy a permanens adócsökkentő törekvés aktuális vulkánja inverz módon valósul meg: valamiben olyan változás történik, hogy az adó- és járulékfizetés ismét új elemmel gazdagodik a beszedési oldalon. A másik oldalon meg elkezd munkálni a megfelelési kényszer.

Összegezve a fenti jelenséget elmondhatom: biztosan tudom, hogy jelentésváltás történt nyelvünkben. Az emelkedő fejen állva lejtőnek látszik.

Csoda-e hát, ha a sárga irigység tör az emberre, amikor azt olvassa, hogy Kun-Félegyháza képviselőtestülete nemhogy adót emel, hanem egyenesen elrendeli, hogy „a városi adóhivatal közegei semminemű állami adót be ne szedjenek…” És hasonló döntést hoz több megye, sőt Budapest közgyűlése is.

Figyeljék meg, hány helyhatóság csatlakozik, és mégis hányan akarják befizetni az adót – amit a hatóság nem enged meg még a legjobb adófizetőknek sem –, miközben a kormány dörgedelmét hallja ország-világ: nagy baj lesz ebből, ha visszamenőleg is egyszerre kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget!

Ja kérem, 1903-ban mulasztásos törvénysértés okán állt elő a fura helyzet.
Szedem is nyomban össze mai törvényhozásunk ilyen törvénysértéseit. Aztán lelombozódom. Bezzeg a költségvetési adó- és járuléktörvények nem szerepelnek közöttük.

Akkor megyek, és gyakorlom a fejenállást.