A legujabb irodalmi mű

- Látta ezt az érdekes könyvet? A legujabb irodalmi mű, ami a könyvpiaczon megjelent. Ára ötven fillér.
- Na, nem drága. Czíme?
- Kabalák és jóslatok. A kipontozott helyet átszurandó, s akkor Ön megtudja jövőjét és egyebet.
- Czíme is érdekes. Irta?
- Nem írta senki, csak kiadta Rózsa Mihály és társa, Budapest, Böszörményi-út 201, földszint 1917.
- Ez a legérdekesebb. Elolvasta?
- Nem, csak kilyukasztottam. Vettem egy fogpiszkálót és azzal dühösen keresztüldöftem. Hát mit látnak szemeim? Kilyukasztottam a szerencsémet, egy életévemet, ameddig tart ez a háborut, a kedvesemet, hogy mikor fogok meghalni és a czitromot.
- A czitromot is átlyukasztotta?
- Na ná, majd éppen azt fogom kihagyni! Ugy átlyukasztottam, mint egy rongyot.
- Hát hogy is történik az egész átlyukasztás?
- Fogpiszkálóval. A könyvbe különböző koczkák vannak rajzolva, s ki mit átszur az az övé. Ez a szurás a szerencséje. A kabalája és egyebe. Kávéházba hozzák a könyvet, s ott egy öreg molnárlegény adja el a vendégeknek. Csak ötven fillér, mondja, folytatása már a jövő héten megjelenik.
- És hogy van a czitrommal?
- Azt magam sem értem, mert a szurásokból mindent pontosan megtudtam állapítani, csak azt nem, hogy mit csináljak a czitrommal. A szerencsém lyukán például ez állt? jövőre; a háború végének lyukán: idővel; a babámén: fekete; a meddig élekemén: még egy ideig. Mindent pontosan megtudtam, s egyszerre csak elémtünik ez a szó egy lyukon: czitrom. Nem tudtam mi a fenét jelenthet ez? Mit gondol, mit?
- Roppant egyszerű. Kézenfekvő. Olyan világba, hogy no. Törje csak egy kicsit a fejét rajta, maga is rá fog jönni…
He-he-he!