Tagositás és kivándorlás új szabályozása

Sűrűn emlegetik mostanában a tagositás és kivándorlási ügy új szabályozását is.
Mind a kettő a közönség széles köreit érdekli. Megalkotta a törvényhozás a mezőrendőrségről szóló törvényt, mely azonban eddig kevés eredménynyel járt, mivel az ország nagy részében a tagositás még ma sincs végrehajtva; másik nagy részben már évtizedekkel ezelőtt végrehajtották ugyan, de azóta a birtokok adásvevések és örökösödések következtében ismét annyira összekeveredtek, hogy némely gazdának harmincz-negyven helyen is van a birtoka.

Ezen az állapoton segiteni kellene, de a régi tagositási törvény mellett nem lehet.
Ez az eljárást oly hosszadalmassá és költségessé teszi, hogy az érdekeltek irtóznak tőle. Új törvényre van tehát szükség, hogy tagositani lehessen gyorsan és olcsón ne csak ott, a hol tagositás még egyáltalán nem volt, hanem ott is, a hol már régebben volt, de az idők folyamán a birtokoknak fentebb emlitett összekeveredése beállott.
 
A kivándorlás kérdésről is már évek sora óta foly a sok beszéd, az idén még több, mint eddig.
De tetteket eddig nem láttunk, s a kivándorlási ügynökök garázdálkodásának kellő szigorú korlát nincs szabva. Ijesztő módon özönlik népünk Amerikába, mos már nem csupán a tót vidékekről, hanem a dunántúli és tiszai nagy magyar sikságokról is.

A kivándorlás hatását nagyon lehet érezni a mezőgazdaság terén.
Az idén már némely vidéken sokkal magasabb összegért lehet csak aratómunkásokat fogadni. Igy boszúlja meg magát az a birtokpolitika, mely nálunk a nagy hitbizományi uradalmakat megteremtette, a termőföld forgalmát mesterségesen megkötötte, a szaporodó népességre nézve a földszerzést sok vidéken lehetetlenné tett.


A birtokot meg lehetett kötni, de a népet nem.
Ez megy oda, a hol jobb keresetet remél s bár legtöbbször csalódik, de néha-néha valóban talál is. Ezen a bajon a mostanában tartott kivándorlási kongresszusok sem tudnak segiteni, legfeljebb az a hasznuk lesz, hogy feltárják a bajt, a közvéleménynek tudtára hozzák annak okait. Ezek főkép közgazdasági természetűek, de hozzájárul s tetemesen fokozza a bajt a katonai és közigazgatási rendszernek az az erős nyomása, mely a népre nehezedik s elkeseriti a szegény embert. Ezeken a bajokon kellene legelőbb is segiteni.