A parlament ellenzéki pártjai meleg ünneplésben részesitették vasárnap gróf Apponyi Albertet, hetvenedik születésnapja alkalmából. A megyeház nagyterme, ahol az ünnepség történt, egészen megtelt a magyar ellenzéki politikai élet jeleseivel, a vidéki küldöttségek tagjaival, a karzatokat pedig megtöltötte az előkelő hölgyközönség.
Az országos egyesült függetlenségi párt nevében Tóth János mondott üdvözlő beszédet, mely igen nagy hatást keltett. Kétségtelenül az egész nemzet lelkéből beszélt Tóth János, amikor hangsulyozta, hogy a magyar népnek, amely ebben a háboruban véráldozatával megmentette a hazát, meg kell adni mindazokat a jogokat, melyek megfelelnek a nép által hozott óriás áldozatoknak. Ezután sorban üdvözölték Apponyit az ellenzéki pártok képviselői: Jászberény függetlenségi pártja, Jászberény városa, az amerikai magyarok képviselője és az egyetemi ifjuság lelkes szónoka.
Mindezekre gróf Apponyi Albert válaszolt. Mikor szólni kezdett és kifejezte háláját a Gondviselésnek azért, hogy megadta neki a magas kort és kedvezéseit, a meghatottságtól hangja megcsuklott és könnyezni kezdett. Majd kis pihenő után elmondta beszédét, amely a szónoki müvészetnek valóságos remeke s melyet az ünneplő közönség gyakran szakitott félbe zugó éljenzésekkel. Sok sok szép része van ennek a beszédnek, de talán a legszebb és legjelentősebb az, amely kifejti a jövendő Magyarország boldogulásának alapjait.
Apponyi a demokrácia és szociális reformokban látja hazánk jövőjét. Tétele az, hogy a jövendő Magyarországot a nép jogegyenlőségére és anyagi megerősitésére kell felépiteni. Kijelentette Apponyi, hogy a jövőben is harcolni fog eszményeiért, melyeknek diadalában nem kételkedik, de a politika terén aktiv szereplésre nem vágyik s ilyenre már nem is akar vállalkozni. Általában egész beszédében a nemzeti erőbe, a nemzeti ügy diadalába, a nemzeti élet teljességéért folyó harc sikerébe vetett erős hitet és bizalmat hirdette.
A közönség Apponyi beszéde után hosszu ideig ünnepelte. A gyülés után az Országos Kaszinóban ünnepi lakoma volt, melyen ujból lelkesen ünnepelték Apponyi Albert grófot.
