|
Az orosz háborus miniszter bukása
Nagyjelentőségű miniszterváltozás híre érkezett Oroszországból. A hivatalos pétervári távirati ügynökség jelenti, hogy Szaszonov külügyminiszter benyujtotta lemondását, amelyet a cár elfogadott és utójává Stürmer miniszterelnököt nevezte ki. Egyidejüleg még több, változás is történt az orosz kormányban, de az orosz külpolitika és az egész világháboru szempontjából mégis csak Szaszonov távozása a legnagyobb jelentőségű. A mult héten egy szintén hivatalos távirat jelentette, hogy az orosz kormány valamennyi tagját hirtelen a cár főhadiszállására hivták, ahol igen nagy jelentőségű koronatanács volt. Néhány nappal ezután egy másik hir azt közölte, hogy Szaszonov hirtelen megbetegedett. Állítólag sulyos idegbaj jelei mutatkoztak, rajta, ugy hogy egy finnországi szanatóriumba kellett szállítani. Azt már megszoktuk, hogy a bukott minisztereken hirtelen idegbajt fedeztek fel. Szaszonov egyike volt az entente legnagyobb tekintélyű és legsulyosabb szavu diplomatáinak. Már a háboru kitörése előtt ő volt az orosz külügyminiszter a Goremikin-kormányban és kétségtelen, hogy a világháboru felidézésében igen nagy része volt. A nagy orosz pánszláv politika leghangosabb szószólója volt és már a balkáni háboruk idején ő vezette az orosz háborus pártot. A szerb ultimátum idején ő volt az, aki az orosz minisztertanácsban azt a nagyhangu kijelentést tette, hogy Oroszország teljesen kész a háborura. Azóta is vezető szerepe volt az entente politikai irányításában. Az utóbbi időben egyik kudarc érte a másik után. Az angol lapok is szemrehányást tettek neki amiatt, hogy Bulgáriának ultimátumot küldött és belekergette a központi hatalmak karjaiba. Romániával szemben is kapkodó volt a politikája.
Annyi bizonyos, hogy bukásával az orosz pánszláv háborus párt vezére tünt el, de hogy ennek milyen hatása lesz az entente politikájára, vagy a háboru és a béke kérdésére, azt csak a későbbi események fogják megmutatni. |