Balaton-kultusz

Veszprém, 1902 aug. 21.

(Vd) Foglalkozzunk a Balatonnal, mint közgazdasági tényezővel.
Annyival is inkább, mert e „kis magyar tenger”-ünk Közép-Európa legnagyobb tava, melyhez foghatót hiába keresnénk a dunamenti országokban. 

A tó vidéke gazdagon termi a gabonát és adta a szőlőt s a bort.
A szőlőt termette, de a filoxera rettenetes pusztitása teljesen elszegényitette a népet és vándorol a Mississipi s az Oceán partjai mellé. 

Sajnosan hangzik, de ugy van, hogy a Balatont nagyon elhagyatottan kezelték a vidék érdekeltségei.
Legnagyobb részén, értem a partokon, a nádas ütötte fel fejét. Másutt meg nagyon kövecses a talaj. Több helyütt mocsaras is a part. Mindezen hiányokat illetékes köreink és az érdekelt felek csak pár éve pótolják. 

Ezt a vidéket egy nagy idegenforgalom menthetné meg a pusztulástól.
Akárcsak Velencét, melynek jelentősége Amerika felfedezésével, 1492 óta, teljesen meggyzűnt, mégis tartja magát, mert sok kincset érő műemlékei, akárcsak a mágnes, odavonzzák az egész világból a közönséget. 

És nálunk?
Itt még vasutat sem épitettek a veszprémi és zalai partokon, mert a terv kivitelét az engedményesek állitólag érdekeiktől vezérelve huzzák és halasztják. De nemcsak a vasutat, műemlékeinket is elhanyagoljuk. A várromokat is pusztulni engedik, nincs senki, aki azokat gondjaiba venné. Igy vagyunk, értem ily szomoruan, a Balatontavi gőzhajózási r. t. –gal is. E társaság a vidék érdekeivel cseppet sem törődik. 

---

A Balaton a veszprémi és zalai partokon Magyarország legszebb helyei közé tartozik.
A kép itt valóban festői s a képzelettel játszó regényes várromok, a Balaton vidékének büszke ékességei. Az idegen megbámulja e nevezetességeket, de nekünk látnunk kell, mint bomlik és roskadozik e sok emlék, mert – sajnos – a magyar közélet unottan vállat von mindezek láttára. 

Teljesen másként áll a helyzet Almádiban, ahol a legmodernebb berendezés ragadja meg a turista figyelmét.
Szinte a csodával határos e fürdő fejlődése, melyre bátran elmondhatjuk, hogy a veszprémi part legkiesebb fürdőhelyévé fog – de már az is! – pár év mulva lenni. Van ott Kniepp-, nap-, lég- és a többi kura, melyet messze földről jött idegenek is azért veszik igénybe, mert Almádiban a legalkalmasabb erre a talaj, ugy értve, hogy az egész a Balaton fürdővel van kapcsolatban. És amellett oly olcsó az ellátás és a kura, hogy a legszegényebb család is elbirja. 

Hogy mindez igy van, egy lelkes férfiunak köszönhetjük.
Neve a parlamentből eléggé ismeretes. E férfiut bátran elnevezhetjük Almádi atyjának, aki nem más, mint dr. Óváry Ferenc, a n.-vázsonyi kerület orsz. képviselője. 

Mi marad már most hátra?
Az, amit a Balaton-kultusz érdekei kivánnak, hogy a kormány tartsa kötelességének a balatoni fürdők élére egy kormánybiztos kinevezését, aki terveket készittetne el s aki gondoskodna a Balaton rendszeres fejlesztéséről és emeléséről, aki gondjaiba venné emlékeinket és megóvná azokat a pusztulsától.