Magyar iró a királynál

Károly király előszót irt Korchmáros Nándor magyar iró novellás könyvéhez, a mely a király nevét viselő 19. számu közös gyalogezred viselt dolgaival foglalkozott. A rövid előszó ez:
Saját magának állit emléket, a ki a harcztérről megcsonkitva és megtörten hazatért hősökről gondoskodik. Isten áldása legyen minden ilyen törekvésen. Baden, 1917 junius 30. Károly.

Korchmáros Nándort, a ki jelenleg egyéves önkéntes kadétjelölt – mint Bécsből jelentik – a király kihallgatáson fogadta Korchmárost, Sámson Frigyes százados mutatta be ő felségének, a kinek a mai kihallgatáson átnyujtotta diszkiadásu könyvét.

A király rendkivül szives szavakkal vette át a könyvet. Elsőben is az ezrednek a zvyczini orosz front áttörésekor tanusitott bámulatos magatartásáért fejezte ki elismerését. A király megkérdezte Korchmárostól, hol irta a könyvet. Az irónak arra a feleletére, hogy a lövőárokban, ő felsége gratulált neki, hogy ilyen erős idegei vannak. Azután megkérdezte, hogy a harcztéren van-e még? Korchmáros azt felelte, hogy még a legutóbbi napokban is a lövőárokban volt és ott kapta meg a parancsot, hogy jelentkezzen kihallgatásra. A zvyczini áttörő csatában még ő is részt vett. Ő felsége nagy megelégedéssel hallotta ezt a feleletet. A kihallgatás végeztével pedig Korchmároshoz fordulva, ezt mondta a király:
- Fölkérem, adja tudtul az én szeretett ezredem minden tagjának, hogy nagyon-nagyon meg vagyok velök elégedve, igen vitézül és nagyszerüen harczoltak, büszke vagyok rájuk!

A kihallgatáson megjelenteket a reichenaui állomáson udvari fogat várta s miután ebéden a király vendégei voltak, udvari automobil vitte ki őket az állomásra.