Kerenszki Oroszország miniszterelnöke

Az oroszországi forrongó állapotok, az országszerte dúló véres zavargások s újabb forradalmi jelenségek, melyek a czári uralom után következett forradalmi kormányt már-már elsöpréssel fenyegették, új stádiumba jutottak.

A pétervári zavargásokban nyilvánult vihart lecsendesítették, mondják a Pétervári Távirati Ügynökség és a Reuter-iroda jelentései, hogy a zendülést a kormány csapatai leverték s maga Lenin is álruhában menekült Pétervárról. Tudjuk, hogy e két hirforrás jelentései igen sokszor féligazságokkal takarják az egész valóságot. Magántáviratok, még pedig entente-forrásból eredők, egészen másképp adják okát a nyugalom beálltának.

Az egyik szerint a forradalmárok egyezséget kötöttek az ideiglenes kormánnyal, hogy a pétervári forrongás megszünik mindaddig, mig a hatalmon levők nem döntöttek arról a kérdésről, hogy folytatják-e vagy félbeszakítják a fronton megkezdett offenzivát. Ez a belső fegyverszünet nagyjelentőségű magyarázathoz jut a Reuter-ügynökségnek egy pétervári táviratával. Lvov herczeg, az ideiglenes kormány elnöke lemondott s Kerenszki lett Oroszország miniszterelnöke. Az eseményeknek ez a meglepő fordulata nyitva tartja az orosz offenziva sorsának mind a két fentjelzett lehetőségét. Kisérő jelenségnek mindenesetre érdekes az a hir, melyet a párisi "Matin" kapott s a mely azt mondja, hogy a munkások és katonák tanácsa új békerezolucziót fogadott el.

Az eddig érkezett hirek zavarosak és ellentmondók, de az az egy bizonyos, hogy Oroszországban az események száguldva követik egymást.

Kerenszki már annyira otthon érzi magá, hogy úgy viselkedik a kormány élén, mintha csak önmagának felelős autokrata volna. Elleneseit, a bolsevikieket irtja a czárizmus hirhedt eszközeivel: tüzzel-vassal. A Péter-Pát erőd kazamatái a czári uralom legvirágzóbb korszakában sem voltak annyira tele fogolylyal. mint most. Lenint is, a kiről egy ideig az a hir járta, hogy Kronstadtba sikerült menekülnie, megfogadta Kerenszki. Nagy hatalmát ez a zsarnoki hatalmu szocziálistavezér a frontról hazahívott katonaságnak köszönheti. Még néhány nappal ezelőtt maga sem hitte, hogy urává képes lenni a helyzetnek és segítségért Dimitrievics Ratko hadseregének készült menekülni. Közben megérkeztek a csapatok és a sok vér árán Kerenszki került fölül.

De csak Pétervárott. Egyéb városokban, különösen Kronstandban és Odesszában a forradalmárok vannak hatalmon. Rájok, részint ellenök dörgedelmes kiáltványokkal igyekszik hatni Kerenszki. Nyomtatott papiroson és élőszóval szerte a birodalomban azt a meseszerű vádat terjeszti, hogy Oroszország minden belső baját a németek idézték elő.

Német kémek vásárolták meg a forradalmi szoczialistákat, köztük Lenint is, s a bolsevikik a németek érdekében igyekeznek a zavart fokozni. Az entente ismert reczipéjét a kipróbált sikerrel alkalmazza Kerenszki. Pétervárott és egyebütt már megint halálra keresik mindazt, a mi német. Valóságos rémuralom az, a mit Kerenszki meghonosítani készül. Ritka nagy energiáju egyénisége ellenállást nem fogad el.

Egy hir szerint diktátorságra törekszik. Talán sikerül neki. De csak akkor, ha győzelmesen előretörő seregeink észre nem térítik a szerencsétlen ország népét. Az az óra a kijózanodás, a megtorlás és talán – a béke órája lesz.