Magyarország pénzügyi helyzete

A belső rend és az ország területének biztositásán kivül a kormányra váró legfontosabb föladat az állam pénzügyeinek rendezése és a valutának helyreállitása. Hogy ez milyen mértékben fog sikerülni, az nemcsak a pénzügyi politikától, hanem nagyrészt attól is függ, hogy a békekonferencián a volt osztrák tartományok a Magyarországtól elszakadó területek teherviselésének kérdését hogyan fogják megoldani.

Biztosan hiszem, hogy ezt a kérdést méltányosan fogják elintézni, mert hiszen abban érdekelve vannak mint bankjegy- és kisebb mértékben hadikölcsöntulajdonosok a monarkiától elszakadó népek, a középponti hatalmak által megszállva volt területek és a semleges országok is. Csehországban és Ukrajnában például nagyon jelentékeny összegü bankjegy van forgalomban. De emellett szól az is, hogy az antant-hatalmak sem látnák szivesen, ha a keletkező uj államok haditerhektől menten vennék föl a versenyt a háboru után. 

A magyar állam háborus adóssága körülbelül 33-34 milliárd koronát tesz ki. Ebből mintegy 16 milliárd esik a hadikölcsönökre, a többi összeg magánpénzintézeteknél és Németországban fölvett adósságokra esik. Ha tisztán az államadósságok rengeteg összegét tekintjük, a pénzügyi helyzet elszomoritó képet mutat. De ha megnézzük az érem másik oldalát, a kép sokkal vigasztalóbb. A 31 milliárdos államadóssággal szemben mintegy 28-30 milliárdra becsülhető hadikölcsön, pénztárjegy és bankjegy van a magyar állampolgárok tulajdonában.

Ezek az állammal szemben fennálló követelések a háboru alatt keletkeztek és többszörös áron megfizetett ellenértékei a polgárok részéről a hadviselés céljaira szolgáltatott szükségleti cikkeknek. Nagyon megnyugtató az, hogy a háboru alatt a külföldön vállalt adósságainak összege nem több másfél milliárd márkánál. Ez azt mutatja, hogy a háborus kiadásokat nagyrészt az ország gazdasági erőforrásaiból tudtuk fedezni. A háboru költségeit tehát tulajdonképpen az ország gazdasága már megfizette, a pénzügyek rendezése nem más, mint a már viselt költségeknek arányos fölosztása. 

A magyar állam az összes kölcsönöket nem Ausztriával, hanem teljesen külön számlára vette föl. Ez történt az Osztrák és Magyar Banknál igénybe vett hitelnél is, amelyet bankjegyekben kaptunk. Mig a többi kölcsönöknél a kötvények, pénztárjegyek, váltók stb. ugy Magyarországnak, mint Ausztriának teljesen elkülönitett tartozásai, addig a jegybank közössége folytán az osztrák és a magyar jegybank-adósságok a hitelező személye szerint nem választhatók el.

---

A magyar állam bankjegyadósságának beváltása, illetve a fölállitandó magyar bank jegyeivel való kicserélése tehát csak az Ausztriából kialakult államokkal egyidőben és közös megállapodás utján történhetik. Magyarország pénzügyei szempontjából döntő jelentőségü azért, hogy az Ausztria adósságát tevő bankjegyek is teljes mértékben beváltassanak, illetve, a keletkező uj országok által saját jegyeikre becseréltessenek.

A hadikölcsönöknél a helyzet kedvezőbb. A magyar hadikölcsönök beváltása független az osztrák viszonyoktól, itt csak az a probléma merül föl, hogy a magyar birodalomtól elszakadó részek a hadikiadásokból rájuk eső rész megfizetésére köteleztessenek. 

Az államadósságok beváltása, illetve azok kamatainak megfizetése a jövő adópolitika föladata lesz. A kormánynak az a szilárd elhatározása, hogy a magyar állam minden vállalt adósságának teljes mértékben eleget tegyen s egyáltalában nem gondol arra, hogy a devalváció eszközéhez nyuljon. Az a meggyőződésem, hogy a demokratikus adópolitikával sikerülni fog az állam adósságainak olymódon való rendezése, hogy a vagyontalan és kisjövedelmü polgárok e terhektől megkiméltessenek anélkül, hogy bármelyik osztályra vagy foglalkozási ágra elviselhetetlen terheket rójunk vagy bármely termelési ágat megbénitsunk. 

A valuta helyreállitása tekintetében a kilátásokat kedvezőknek tartom, ha a pénzügyek rendezésének előbb emlitett föltételei meglesznek. A fegyverszünet beálltával, ha a belső rend megszilárdul s a külpolitikai helyzet bizonytalansága megszünik, a valutának jelentékeny javulását várhatjuk minden különösebb intézkedés nélkül is.

Az önálló magyar vámterület kereskedelmi mérlege előreláthatóan kedvező lesz s elég kiviteli cikk fog rendelkezésünkre állani, hogy aránylag nem jelentékeny külföldi adósságaink kamatait és a külföldön vásárolandó cikkek ellenértékét megfizessük. Természetes dolog, hogy egy darab ideig a behozatalnak bizonyos szabályozására, és a kivitel fokozására lesz szükség. A valuta teljes helyreállitását azonban csak az önálló magyar jegybankpolitikától várhatjuk, amelyre vonatkozóan még korai volna nyilatkozni.

A pénzügyi kormányra váró sulyos föladatok sikerrel csak ugy oldhatók meg, ha a közvetlenül érdekelt közönség a kormány támogatására siet. Ezen a téren ma az a legsürgősebb kérésünk, hogy a polgárok ne tartsák vissza bankjegyeiket, ne halmozzák föl azokat, mert ezáltal a legnagyobb nehézségeket okozzák és önmagukat is kárositják. A bankjegyek elrejtése az adózás elkerülése szempontjából hiu törekvés, mert a pénzügyi kormány meg fogja találni a módját annak, hogy az adóteher minden készpénzvagyont is utolérjen.