Dolgozzék a kormány

Egyik laptársunk, a „Vállalkozás” a minap vezércikkében magasztalja a kereskedelemügyi miniszter munkásságát, dicséri azért, hogy keveset beszél, de sokat dolgozik s nemcsak a közlemény soraiban, de a sorok között is olvashatjuk, hogy a kormány többi tagjainak tevékenységével éppen nincs megelégedve (no mi sem), mert sokat beszélnek s keveset cselekszenek.

Mi még csak azt füzzük hozzá laptársunk fejtegetéséhez, hogy hisszük és reméljük, miszerint egyik uj miniszter, Szabó István is a tettek embere lesz, aki keveset mond, de sokat tesz, mert hiszen mint kisbirtokosnak a vérében van a munka éppen ugy, mint a szinte gazda embersorból kikerült Csizmadia Sándor államtitkár helyes, ésszerü, józan gondolkodásra valló munkájáért teljes elismeréssel adózunk.

Adja Isten, hogy a kormányon lévő s a hozzá közel álló s nagy befolyással és hatalommal biró egyéniségek is – mint a székely mondja – előveszik immár a jobbik eszüket és ne üssék mindig a nagy dobot, mert miként ágyúval nem lehet verebet lőni, azonképpen folytonos dobpergés mellett nem lehet áldást hozó, békességes munkát végezni. Mi elismerjük, hogy a legjobbat akarják, a haza s népe boldogulását óhajtják, de a kivitel módját eddig nem volt szerencséjük megtalálni.

Különösen arra kérjük, hogy a szigort, az erélyt gyakorolják, mert az elvadult lelkeket, a fékevesztett szenvedélyeket nem lehet sima kesztyüs kézzel a rendes mederbe szoritani s hogyha már kesztyüvel akarnak az engedetlen elemek fölött urrá lenni, akkor legyen az a kesztyü kemény acélból, mint a páncélos lovagoké volt hajdanában, vagy acélsodronyból fonott, hogy igazi vasmarokkal megragadva a hatalom gyeplőjét, uralhassák a helyzetet, teremthessenek rendet, békességet, munkára való készséget s letörjék a rendzavarókat, háborgókat, munkakerülőket.