Alacsony hőmérsékletek előállítása vízgőzzel

Ismert tapasztalati igazság, hogy a testek halmazállapotának megváltozása azok meleg-mennyiségének megváltozásával jár. Ha pl. valamely szilárd testet, melegítünk, úgy bizonyos, az illető testre nézve jellemző hőmérséklet mellett folyékony lesz, a folyékony test pedig további hevítés után, ismét egy jellemző hőmérséklet mellett légnemű halmazállapotba jut.

A halmazállapotváltozások leirt rendje csak akkor következik be, ha a testhez kívülről meleget vezetünk; a megfordított rendben lefolyó halmazállapotváltozások a test melegmennyiségének kisebbedésével járnak, - tehát meleg szabadul fel. A melegfelvétellel járó physikai változások alkalmasak alacsony hőmérsékletek előállítására.

A jégkeverékeknél (jég és valamilyen só keveréke) például a só megolvasztásához szükséges melegmennyiség a jégből vonódik el, a mi a jég tetemes lehűlését eredményi között. A gőzök eltávolítása pedig a vacuum fentartása miatt mulhatatlanul szükséges. A legújabb időben a gőzök eltávolítása, tehát a vacuum fentartása, a gőzsugár szivattyúk alkalŹmazásával technikailag megoldást nyert. A gőzsugár-légszivattyúk elve a következő: Ha a magasnyomású gőzt elég vékony kúpos csöveken, az ú. n. fúvókon valamely zárttérbe fúvatjuk, úgy a nagy sebességgel kiáramló gőz a térből magával ragadja a levegőt is, a melyet útjában talál. A levegő és gőzkeverék hűtőbe kerül, itt lecsapódik és a zárt térben a levegő kiragadása után vacuum keletkezik. A gőzsugár légszivattyúk alkalmazását a Westinghouse-Leblance-féle hűtőberendezésen látjuk először. (2. rajz.)

A rajzon megjelölt helyen lép be a magas nyomású gőz és a fúvókat nagy sebességgel hagyja el. E-ből és a vele összekötött C refrigatorból a levegőt magával ragadja. A gőz és levegő keveréke a condensatorba kerül; E-ben és C refrigatorban légritkított tér keletkezik. A külső légnyomás A edényből a sósvizet C refrigatorba nyomja. A refrigator tetején szitaszövet van és a sóoldat, ezen keresztül cseppekben hull alá C. refrigator fenekére. A. szitaszövet által létesített cseppképződés a párolgó felületet nagyobbítja meg, s így ezáltal is bőségesebb párolgás érhető el. A refrigatorban az uralkodó alacsony nyomás miatt a sósvíz erősen párolog, lehűl, és a refrigator alján aláalkalmazott F szivattyú segítségével a hűtőhelyiségekbe kerül, itt rendeltetését elvégezve, zárt csőrendszeren keresztül A edénybe jut vissza. A sósvízből felszálló gőzök a munkásgőzzel egyidejűleg a condensatorba jutnak és ott lecsapódnak. A-condensatorban lecsapódott termékeket G forgó szivattyú távolítja el. A G szivattyú a gőzsugár-szivattyúval egyenlő elv szerint dolgozik. A lecsapódott gőzöket nagy sebességgel távolítja el úgy, hogy a benne foglalt levegőt is magával ragadja. H szivattyú a hideg vizet szállítja a kondenzátor részére. A lecsapódott gőzöket a condensatorból G szivattyú O hűtőbe viszi. A hűtőben kígyózó csőben hideg víz kering, a meleg condensatios víz itt lehűl, s újból felhasználható.

A gőzhűtőkészülékek a régebbi berendezésekkel szemben haladást mutatnak. A direkt történik. A refrigatorban foglalt sóoldat condensatiója az ott végbemenő erős párolgás miatt folyton nagyobb lesz. A sóoldatot tehát folyton hígítani kell, hogy condezatioja állandóan ugyanaz maradjon. Az elpárolgott víz pótlása a lehűtött condensatiós vízből történik. (3. rajz.)
A gőzhűtőberendezések szerkezetük egyszerűségével és kezelésük könnyűségével tűnnek ki; a gőz jelenléte miatt az összes segédgépek, szivattyúk mozgatása gőzerővel történhetik. A szivattyúk nagy fordulatszámmal dolgoznak, miért is ezen segédgépek mozgatására a gőzturbinák alkalmazása előnyös. Az egész berendezés technikai kivitelét a 3. rajz mutatja. A Westinghouse-Leblance-féle elrendezés mellett ugyanezen elv szerint még más hűtőberendezések is vannak. A felmerülő különbségek a gőzfúvók elrendezésében mutatkoznak. A Joffe-Geusecke-féle berendezésnél a gőz mellett még levegőt is fúvatnak a ritkítandó térbe, miáltal különösen erős vacuumot állítanak elő.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gőzzel dolgozó hűtőberendezések a régi eljárásokkal szemben haladást jelentenek, s nagyon erős az a meggyőződés, hogy alkalmazásuk mindig szélesebb körű lesz, és hogy a régi hűtési eljárásoknak méltó versenytársai.