Lenin

Lenin Iljics Vladimir, aki néhány nap óta ura az orosz fővárosnak, a simbirski kormányzóság egyik nemesi családjából származik. Atyja gimnáziumi igazgató volt. Kora ifjusága óta részt vett a forradalmi mozgalmakban testvérbátyjával együtt, akit 1889-ben halálra ítéltek. Őt magát is Szibériába száműzték, de elmenekült és 1907 óta Svájcban élt. Külső megjelenésében jelentéktelen, középtermetű ember. Az egyetlen feltünő rajta az energia és dac különös vonzása. Egészben az erős akaratu s szilárd meggyőződésű ember benyomását teszi. Nem pálhosszal, inkább fölényes iróniával dolgozik, erősen bízik magában és nem törik, nem hajlik. Így jelentkezik alakja a maximalisták tömegének a vezetésében.

A maximalista párt, mai nevén bolsevikiek, több mint 10 éve szakadtak el a minimaistáktól, vagyis nemsevikiektől. Követelik a szociális forradalmat s tiltakoznak az ellen, hogy pártprogrammjukat kompromisszumokkal elposványosítsák, mint ahogy a Plechanov vezetése alatt álló maximalisták megtették. A párt szervezete demokratikus s nem tulságosan centrallesztikus. Plechanov, a nemsevikiek vezére, elítéli a terrorizmust, mert annak taktikája az anarchizmuséval azonos. Lenin viszont kigunyolja azokat, akik a „kill with kindness” (nyájasan kivégezni) alapelvén állnak.

Ez az ellentét, mely már Mars és Bakunli közt is jelentkezett – gyakorlatilag érvényesült a forradalom egész ideje alatt. Az 1903-ik évben Londonban áll be a formális szakadás a csoport orosz vezéreiben. A többség Lenint, a kisebbik Martowot követte. A bolsevikiek a duma bojkottját követelték, gyülölték a kadeteket és csak a forradalmi szocialistákkal, meg a trudovikiekkel akartak közös ügyet ismerni. A mensevikiek a dumával és a kadetekkel haladtak. Az agrár-kérdés fontos ügyében a bolsevikiek a földosztás jelszavát írták zászlajukra. A negyedik jelszavát írták zászlajukra. A negyedik dumának hat bolseviki és hét menseviki tagja volt.

Lenin mindjárt a hazatérése után nagy szerepet játszott. Egy táncosnő palotájában ütötte fel a tanyáját és nyíltan hirdette, hogy a kormány átadta magát az angol és amerikai imperialiumának, hogy az angol tőke érdeke a vérfürdők folytatása, hogy a világháborunak a német ipar iránti gyáva irigység az oka. Majdnem naponkint szónokolt házának erkélyéről a néphez.

Pártjának műve volt, hogy Milyukov és Gueskov megbuktak, amikor egyik jegyzékben rejtett kétértelmüséggel a régi imperialisztikus célok mellett foglaltak állást. Pártja egyre erősödött a hadseregben és a flottához, és a balti hajóval nyiltan is fellépett a kormány ellen. A juniusi bolseviki békélés elegendő előkészítés hijján nem sikerült. Üldözőbe vették Lenint, házát katonailag megszállták. Kerenszki egyideig korlátlan ura volt Pétervárnak, de a munkástanács multheti felkelése elsöpörte helyéről.

A pétervári helyőrség Lenint tette az ország urává.