Rodin

Abban az időben, mikor Párizsban a kiállításokon a szobrok egyformán édeskés, üres, unalmas formákba voltak burkolva és lapos előadásuk mindenkit közömbösen hagyott, jelentek meg Rodin szobrai, nagy feltűnést keltve más formaságukkal - s a fiatal szobrászok ezeket a szobrászat megváltásaként üdvözölték.

E szobrokon mindjárt felismerhető volt, hogy Rodin az ő nagy tehetségét főleg az egyes formák tanulmányozására fordította, s a síkkontrasztok felkutatásával, a formák erős megmozgatásával az elérhető leglendületesebb felületet érte el. De mert emellett sem egyensúlyra, sem harmonikus összképre, sem archtektonikus zártságra, a szobrászat ez alapkövetelményeire gondot nem vetett, alig maradt kész befejezett szobra.

Virtuóz agyagmodellírozó volt - mintázásával úgy tudott interpretálni egy darab természetet, mint csak régi nagy mesterek. Ezt legjobban mellszobrain látni. Motívumainak megválasztása azonban azt sejteti, hogy még a plasztika ellen való vétés árán is egyénit és sajátosat akart hozni. Csak így magyarázhatják, hogy szobrainak természetellenes eltorzított attitűdöket ad, kusza gombolyagokká csoportosít testeket, miket a szem nem tud kibogozni.

Idegen elemekkel operálva irodalmi plasztikát csinál. Átmenő lelkiállapotot, átfutó szenzualitást, patetikus, extatikus állapotokat akar megrögzíteni. Túlságosan preokkupálja a sajátosság kérdése - holott ez csupán megkülönböztet másoktól - különbség, de nem művészi individualitás.

Ezért ránk, kik egy objektív, egy idő fölötti művészethez keressük az utakat, melyben magát a művet minden szándék és mellékíz nélkül akarjuk látni: ránk e nagy tehetségű művész szobrai kevés kivétellel elszomorítóan hatnak, mert a megkapó részek minden szépsége és gazdagsága mellett nem hozzák az igazi nagy művek klasszikus teljességét.

Kétségtelen nagy, a művészettörténelemben maradandó értéke Rodinnak a forma újjáélesztése. És bár az Egészet nem találta meg és ezért a mai nemzedék túl fog rajta haladni: mégsem szabad, hogy valaha elfelejtse, hogy egy absztrakt, eklektikus és nem vizuális kor után Rodin volt az első, ki a szobrászatba visszahozta a természetnek konkrét, mintegy első kézből való, tisztán vizuális meglátását.

Vedres Márk