A földrengések megfigyelése

Néhány hónap óta több borzasztó hatású földrengésről kaptunk híreket. A semachai nagy földrengést csakhamar a guatemalai még nagyobb pusztítás követte.

 

Guatemala közép-amerikai köztársaságban 1902 április 18-19-én és a következő napokon a Chingo, San Salvador és Santa Maria vulkánok működésével egyidejűleg a földrengés olyan nagymérvű volt, hogy városok, falvak, ültetvények elpusztultak és számos emberi élet esett áldozatul, sőt hatását az egyenes vonalban több mint 10,000 kilométer távolságban fekvő budapesti földrengési állomás jelzőkészüléke is nagy mértékben megérezte.


Csak néhány napja pedig, hogy a kis Antillákon, Martinique szigetén St.-Pierre városát és környékét részben a földrengés és főképen a Pelée vulkán borzasztó kitörése teljesen elpusztitotta.


Guatemalában a földrengés olyan nagy lehetett, hogy úgy látszik ezen rengés a szomszédos, vagy a nem nagyon távol levő Antillák szigetein levő vulkánokat is megbolygatta, a melyek azután nemsokára nagy erővel törtek ki úgy Martinique, mint St.-Vincent szigetén s másutt.


Martinique szigetén a földrengés sokkal kisebb lehetett, mint Guatemalában, ezt lehet következtetni a budapesti földrengési állomás feljegyzéseiből.


E sorok irója az 1887-iki felső-olaszország nagy földrengést átélte s így némi fogalommal bírhat a mostani katasztrófák borzalmas voltáról. Különös érzés az, mikor az ember a szilárd talajt lába alatt bizonytalannak érzi, mikor a vakolat után a falak reánk szakadnak, vagy a rengés nyugalmas ágyából kilöki az embert!

 

Ilyenkor mindenki önkénytelenül menekülésre gondol, ki a szabadba! Ha ehhez még tüzes lávafolyam fenyeget, felülről pedig izzó hamu hull alá, mely éget és a levegőt élvezhetetlenné teszi, úgy vége mindennek, hiába minden törekvés a menekülésre.


A távolsággal a földrengés hatása is fokozatosan csökken, igen nagy távolságban pedig már csupán csak az érzékeny készülékek veszik azt észre.



A földrengések tudományos alapon való tanúlmányozása újabb keletű, mintegy 20-25 éves. Ezen czél elérésére szolgálnak a különféle szerkezetű seismometer-ek, vagyis földrengésmérők. Ezen készülékek úgy vannak szerkesztve, hogy önműködőleg följegyzik: mikor kezdődött és meddig tartott a rengés, továbbá mely irányból jött és milyen volt az erőssége.


A múlt évben Strassburgban megtartott nemzetközi földrengési kongresszus határozatai szerint a törekvés oda irányul, hogy a megfigyelések egyöntetűek legyenek és hasonló készülékekkel mentűl több helyen eszközöltessenek, végül az összes megfigyelő állomások adatai a strassburgi főállomáson összegyűjtessenek és feldolgoztassanak.


A földrengések tanúlmányozásának ügyét Németország vette első sorban a kezébe s az állomások fölszereléséhez is nagyobb összeggel járúl, a kormány pedig a legkiválóbb tudósokból földrengési tanácsot nevezett ki. Az ügyet felkarolták a többi államok is s pl. Oroszország már az első évben 30 megfigyelő állomást rendeztetett be.


Magyarország a földrengések tanúlmányozásában nem áll az utolsó helyen, - a mit a kongresszus is készséggel elismert – s földrengési bizottsága (a földtani társulat kebeléből) már több mint húsz éve gyűjtötte a Magyarországra vonatkozó adatokat, újabban Semsey Andor és Darányi Ignácz földmívelési miniszter támogatásával a földtani intézet pinczéjében egy megfigyelő állomást rendeztek be, a legközelebbi években pedig az ország más helyein is lesznek megfigyelő állomások. Ily módon tehát országunk is benn foglaltatik már a nemzetközi hálózatban.


A sokféle földrengést jelző és mérő készülékek közül azt ismertetjük most, a mely a földtani intézet pinczéjében három hónapja van elhelyezve s mely azóta már igen sok rengést jelzett.