A hónap rövidhíreiből

A földosztás munkája országszerte megindult

Az ország minden részéből kapjuk a hireket, hogy megkezdték a birtokpolitikai reform végrehajtását. Hajdu-, Szabolcs-, Bihar-, Győr-, Somogy vármegyékben megindult már a földosztási akció és a nagybirtokosok közül sokan maguk ajánlják fel részmüvelésre birtokaikat addig is, mig a földosztás dolga véglegesen rendeztetik. 


Mezőgazdasági osztály a külügyminisztériumban

A magyar külügyminisztérium közgazdasági főosztályának keretében külön mezőgazdasági ügyosztályt létesitettek, melynek feladata lesz az összes mezőgazdasággal kapcsolatos külföldi vonatkozásu kérdések tárgyalása és a földmivelésügyi minisztériummal egyetértő elintézése. Az ügyosztály vezetésével Kiss Sándor miniszteri titkárt bizták meg. Az előadó Kvassay László dr. miniszteri segédtitkár lett, aki évekig müködött a földmivelésügyi minisztérium külforgalmi osztályában.

Kisebb szakközlemények – A dohányfüst hatása

A dohányzásnak káros hatásai mellett tagadhatatlanul vannak jó oldalai is. A dohányban levő mérges anyagok ugyanis nemcsak az emberi szervezetre hatnak kártékonyan, hanem azokra a haszontalan kis lényekre is, melyeket bacillus néven magunkban hordunk. Miután sok baktérium belélegzés utján jön testünkbe, feltehető és egyébként is világos, hogy a dohányfüst érintkezésbe jön velük s ezeket megsemmisiti.

Egy bécsi orvostudós tüzetesen foglalkozott e kérdéssel s e célból üvegcsöveket különféle bacillusokkal telilett meg s a csöveket a dohányfüst hatásának tette ki. Az eredmény az volt, hogy a difteritisz bacillusaira a dohányfüst nagy mértékben hatott, amennyiben azok nem növekedtek tovább, vagy csak nagyon kis mértékben. A tifusz-bacillusokra gyakorolt hatása a dohányfüstnek már sokkal csekélyebb volt, de ezek növekedésére is károsan hatott. A genybaktériumokat ellenben a dohányfüst valósággal elpusztitotta, ugy hogy egészen összesorvadtak. A tudós abban foglalta össze fejtegetéseit, hogy a dohányfüst a szájban levő baktériumok legbiztosabb megölője. 


Buza Barna felhívása az idei termés biztositása érdekében

Buza Barna földmivelésügyi miniszter és Csizmadia Sándor földmüvelésügyi államtitkár energikusan fogtak ahhoz a feladathoz, hogy a közelgő tavasz már teljesen rendben találja az ország mezőgazdaságát s a gazdasági munka már ne érezze meg az ország zürzavarát.

Az idei termés biztositása érdekében a miniszter most harmadizben fordul a dolgozó munkásnéphez s e felhivásában főképpen a mezőgazdasági munkásnép között járó izgató elem ellen szól. A miniszter ujabb plakátja a többi közt ezeket mondja: 

Az ország ellenségének, a munkásnép ellenségének tekintünk mindenkit, aki a saját munkástársai által megszabott bérért nem akar dolgozni. Ugy fogunk bánni vele, mint az ország és a nép ellenségével.

Testvérek! Mutassuk meg, hogy megérdemeljük a jogot és szabadságot, amit kivivtunk magunknak. Mutassuk meg az egész világnak, hogy mit tud a magyar ember, mikor szabad akarata szerint dolgozik. Ne hallgassatok az igazgatókra! Ellenségeitek azok nektek is. Ti magatok vessétek meg és büntessétek meg azt, aki nem dolgozik. 


A jász-kunok pöre a Habsburgok ellen

A Jászság, Nagykunság és a Kiskunság lakossága érdekes közjogi pert fog indítani a Habsburgok ellen.

A per előzményei a következők: I. Lipót császár 1702-ben a jász-kunok földjeit elzálogosította a német Johannita rendnek. Mária Terézia uralkodásának idején a jászkunok a mai pénzérték szerint mintegy kétszázmillió koronáért visszaváltották földjeiket a német lovagrendtől. A volt uralkodó-család nem térítette meg ezt a pénzösszeget. Most a jász-kunok mozgalmat indítottak és kétszázmilliós pert fognak indítani a Habsburgok ellen.

Addig is követelik, hogy a népkormány zár alá vegye a volt uralkodó család birtokait. A történelmi érdekességü kérdés gyors megoldása czéljából a jász-kunok gyűlést tartanak Budapesten márczius első felében. A mozgalom szálai Kunszentmiklóson futnak össze, a hol a jász-kunok végrehajtó bizottsága is működik Baky Miklós vezetésével. 


A magas ingatlanárak visszatérítése

A kormány a héten rendeletet bocsátott ki, a mely szerint az 1917. deczember 31. napja után, de még az 1918. november 1. napja előtt kötött olyan jogügyletnél, a hol a tulajdonjog még nincs bekebelezve, vagy ha be is van kebelezve, de nincs kifizetve, a vevő a rendelettől számított 60 napon belül kérheti a vételár mérséklését, ha a vételár teljes megfizetése a vevőt anyagi romlásnak tenné ki.
Ha a vevő földmives és a megvett ingatlan 60 holdnál nem nagyobb, a telekkönyvi hatóságnál bejelentheti, hogy a vételi ügylettől eláll, de csak ha a vételár az ingatlan jelenlegi értékénél jelentékenyen magasabb. Az 1918. november elseje előtt kötött olyan haszonbérleti szerződésnél, a hol készpénzben vagy részben készpénzben fizetendő a haszonbér, a bérlő a még ki nem fizetett haszonbér megfelelő mérséklését kérheti, ha a haszonbér a változott viszonyokhoz képest tulmagas. Ellenben az 1917. deczember 31-ike előtt haszonbérbe adott ingatlanokra nézve a bérbeadó 60 napon belül magyar biróságtól kérheti a haszonbérösszeg felemelését, ha a haszonbérleti öszszeg aránytalanul kicsiny. 


A szabad forgalom visszaállítása

Ugy látszik a háboru s az átmenet keserü gazdasági tapasztalata nyomán a kormány erélyesebb, gyorsabb kézzel és komolyabban igyekszik a központokat megszüntetni s a szabad forgalmat korlátozó rendeleteket feloldani. Hatályon kivül helyezték legutóbb a takarmánynemüek, a minap pedig a hüvelyes termények maximális árait s szabaddá tették e cikkek forgalmát.

A kereskedelmi miniszter értesítette az érdekeltséget, hogy a kötött forgalom helyébe mielőbb a szabad forgalmat óhajtja léptetni. E kérdésben a kereskedelmi miniszteriumban a minap szaktanácskozás volt. A kormány meggyőződése, hogy a szabad kereskedelem a mai viszonyok között sokkal alkalmasabb a közellátás biztosítására, mint a központok. A kereskedelem szabadsága biztosítani fogja az árak reális alakulását annál is inkább, mert az áruuzsorát a kormány ezután is a legnagyobb szigorral fogja üldözni. 


Az élelmiszer szállítás új rendje

A hivatalos lap a mult héten rendeletet közölt, mely szerint ezentul csakis igazolványnyal szabad szállítani a város vagy község határain kivül eső helyre a gabonanemüeket, a burgonyát, baromfizsirt, margarin ételzsirt, marhazsirt, állati faggyut, szalámit, kávét és czukrot. Magyarország határain tulfekvő helyekre, valamint határállomásokra külön szállítási igazolvány kell. A rendelet felhatalmazza a közélelmezésügyi minisztert, hogy az élelmiczikkek belföldi forgalmát a felmerült szükséghez képest, esetről-esetre ettől a rendelettől eltérően is, szabályozhassa.