Folyékony tüzelőanyagok

A folyékony tüzelőanyagokat (ásványiolaj, nyersolaj, benzin, petróleum stb.) a technika legkülönbözőbb ágaiban mindjobban igénybe veszik, s így nagyon természetes, hogy ez anyagok fogyasztásában rohamos emelkedés mutatkozik. A fokozottabb igénybevételnek okai vannak.

Elsősorban ki kell emelnünk, hogy a folyékony tüzelőanyagok úgy a chemiai iparban, mint motorikus czélokra való alkalmazásunkban, nemkülönben mint direct tüzelőanyagok sok előnyös tulajdonságot mutatnak. Másodsorban rá kell mutatnunk arra, hogy a vízgőz segítségével dolgozó gőzgépek egy részét a különböző rendszerű explosiós és Diesel-motorok szorították ki, mivel ezek a bennük elégő folyékony anyagoknak gazdaságosabb kihasználását teszik lehetővé.

Különösen az egyenletes járású Diesel-motorok jelentősége ma már minden kétségen felül áll. A folyékony tüzelőanyagokkal táplálkozó automobil, mint a személy és teherforgalom lebonyolítására szolgáló közlekedési eszköz, már a békében is, főleg azonban most a háborúban, elsőrendű szükségletet elégít ki. A tengeralattjárók, és a légi járművek pedig kizárólag folyékony tüzelőanyagokat használnak.

A folyékony tüzelőanyagok sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. A kitermelés, a szállítótartályok megtöltése, a felraktározás olcsón és kényelmesen eszközölhető. Az igénybevétel helyére a tovaszállítás csöveken történik, ott gőzzel vagy sűrített levegővel szétporlasztják, s a levegő oxygénjével való keveredés után nagyon gazdaságos elégést létesítenek.

Korom, füst alig képződik, a kürtökön szikrák nem vetődnek ki, hamú csak kis mennyiségben marad, a tüzelés kényelmesen szabályozható, és sok felügyeletet sem igényel. A folyékony tüzelőanyagok középértékben kétszer oly nagy fűtőértékkel rendelkeznek, mint a szén – súlyuk pedig köbméterenként körülbelül megegyezik a feldarabolt szén súlyával s így ugyanabban a térfogatban belőlük kétszer annyi fűtőérték halmozható fel.

– Az elégés gyorsan történik. A kisérletek azt mutatják például, hogy a felmelegített kazánban a gőz feszítőerejével 3-ról 10 atmosphaerára való emelkedés olajfütés mellett csak 3 perczig tartott, míg szénfűtés mellett 6 ½ perczre volt szükség. Míg 1 kg nyers petroleummal 15 kg vizet gőzölögtetnek el, addig 1 kg közepes minőségű szénnel csak 7 kg-ot. A folyékony tüzelőanyagok különösen sok előnyt nyujtanak a tengeriútnál.

A nagy kaloriaértéknek kis helyen való felraktározása, ha valahol, úgy itt bizonyára fontos. – A tengeralattjárók kizárólag folyékony tüzelőanyagokkal dolgoznak. A víz felületén a szükségelt energiát Diesel-motorok látják el, egyidejűleg azonban akkumulátorokat is töltenek. A víz alatt a Diesel-motorokat az akkumulátorok váltják fel.

Végül még azt is felemlítjük, hogy míg a szénnel dolgozó gőzgépek a befektetett hőenergiának a legkedvezőbb esetben csak 12-14 %-át adják ki munka alakjában, addig az exploziós motorok 25 %-os hasznosítással dolgoznak, tehát kétszer oly nagy hasznossági tényezővel rendelkeznek, mint a gőzgépek. Az ásványolajat már az ókorban is ismerték. Technikai jelentősége azonban csak 1859-ben kezdődött, a midőn Drake az első olajforrást Pennsylvániában megnyitotta.

Azóta az ásványolajtermelés nem is sejtett fellendülést mutat. A világ ásványolajtermelésének 63.5 %-át Amerika adja, Oroszország 19.3-al, Románia 3.7 %-al, Galiczia 2.4 %-al szerepel. A különböző országokból származó ásványolajokat Constam és Schlapfer vizsgálták meg. A galicziai ásványolajokat hamu- és vízmenteseknek találták, az éghető anyagok elemi összetétele nagyon egyenletesnek mutatkozott.

Égési melegük nagy hydrogéntartalmuk miatt magas, s így igen nagy fűtőértékkel rendelkeznek. A román ásványolajok aránylag nagyobb hamutartalmúak, nagyobb fajsúlyúak és kisebb fűtőértékűek, mint a galicziai ásványolajok. A legnagyobb fűtőértékkel az orosz ásványolajok rendelkeznek. Az amerikai ásványolajok fűtőértéke tekintetében általánosságban az európaiak mögött vannak.