Diadalmas offenzivánk az olasz fronton

Tegnap éjszaka érkezett az olasz jelentés az olasz fronton megkezdett offenzívánkról és ez az offenziva azonnal az olasz front részbeni áttörésére vezetett, mialatt csapataink tizezer foglyot ejtettek.

A mai hivatalos jelentés már részletesebb adatokkal szolgál. Csapataink északról, a Hét község fensíkján és nyugatról, a Piaven keresztül törtek az ellenségre és az olaszok és szövetségeseik minden kétségbeesett ellenállás dacára sem tudtak egyebet tenni, mint feladni összes elől levő állásaikat. A Piave mentén folyt harcokból beszállított 10.000 foglyon kivül csapataink a Brenta menti harcokban még 6000 olaszt, franciát és angolt fogtak el, továbbá számos ágyut, gépfegyvert és egyéb zsákmányt.

A háboru folyamán most történt először, hogy seregeink az entente egyesült erejével állottak szemközt. Angolok, franciák és olaszok tartották megszállva az olaszok védővonalát, egységes hadvezetés alatt állott ez a francia-olasz-angol sereg és hogy dicső csapataink első csapásra máris ilyen győzelmet arattak az egyesült entente-seregen, ez a központi hatalmak hadvezetőségének egyik legfényesebb diadala.
A hivatalos jelentésből ismét a történelem forró levegője csapódik kifelé. Ellenségeink mindent elkövettek a mi legyőzésünkre és megsemmisítésünkre. És most diadalmasnak indult offenzívánk után már csak az amerikai segítség után való kiáltozás marad meg számunkra. Meg kell még várni a legközelebbi napok eredményét is. De már most az offenziva legelején is érezniök kell ellenfeleinknek, hogy az erő , amellyel szemben állanak, a leküzdhetetlen igazság sujtó ereje.

Hivatalos jelentés, kiadatott 1918 junius 16., érkezett 4 órakor.

A Magyar Tudósító jelenti: Hadseregeink tegnap délelőtt a Piave mentén és a Brentától kétoldalt többórás tüzérségi tömegtüzelés után megtámadták az olaszokat és szövetségeseiket. Boroevics tábornagy hadcsapatja számos helyen kiküldötte az átkelést a megdagadt Piaven; Wurm vezérezredes hadtesti elkeseredett ellenállás leküzdése után San Dona ki Piace mellett és az Oderzo-Treviso-i vasut mindkét oldalán széles arcvonalon elfoglalták az ellenséges állásokat; József főherceg vezérezredes csapatai meglepetésszerűen hatalmukba kerítették a Montello keleti szegélyén a védelmi műveket és benyomultak erre a magaslati területre. Schönburg herceg lovassági tábornokot hadtestének átkelése közben egy gránát megsebesítette.

A Piave mentén beszállított foglyok száma 10.000, eddig mintegy 50 zsákmányolt ágyuról tettek jelentést.

A Brenta mindkét oldalán szintén sikerrel járt az első roham. Az ellenség erős ellenállását megtörve és az erdőkkel borított szándékos hegység minden akadályát leküzdve, csapataink, sok helyen egészen a harmadik ellenséges állásba nyomultak előre, miközben 6000 olasz, francai és angol fogoly maradt kezünkön. Az így leért előnyöket azonban csak részben tudtuk megtartani. A Brentától keletre a Rantero-hegyet kénytelenek voltunk az ellenségnek uj erővel végrehajtott és oldalozó ágyutűzzel támogatott ellentámadásával szemben ismét feladni. A Grappe északi lejtőin azonban hiába intéztek az olaszok rohamot, az ellenség első vonalait szívósan tartó zászlóaljaink ellen. A Hétközség erdőzónájában ezredeink a szövetségesek által már az előző napokon előkészített támadó csoporttal kerültek szembe, amelynek ellentámadása folytán az elfoglalt terület egy részét ujból kiürítettük. A Rivánál Miksa főherceg őrnagy szakaszában elragadtuk az ellenségtől a Dosso Altot. Az Adamello területén kitünően bevált hegymászó századaink rohammal elfoglalták a Corni di Saventot, amely alkalommal 100 foglyot és három ellenséges ágyut szállítottak be.
Albániában junius hó 14-én este visszavertük a franciák egy ujabb támadását a Devoli völgyben.
A vezérkar főnöke.

Chiaredia képviselő (Frial tartományból) a maga és a megszállott tartományokból való több képviselő nevében kijelenti, hogy sohasem fognak egy oly békéhez hozzájárulni, amely nem elégíti ki az összes jogos igényeket, még akkor sem, ha a néptársaik által hazafias önmegtagadással eltürt szenvedések tovább tartanak is. Ezzel üdvözletét és meleg jókivánságait fejezte ki az olasz katonáknak.

Kisebb harcok a nyugati fronton.
Visszavert ellentámadások.
A Magyr Távirati Iroda jelenti Berlinből.
Nagy főhadiszállás, 1918. junius 16.
Nyugati harctér:
Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Merristől délnyugatra és Belhu-től északra részleges angol támadásokat, amelyek alkalmával az ellenség Lacontól nyugatra benyomult legelső vonalainkba, közelharcban visszavertünk. A harcvonal többi részén a gyalogsági tevékenység felderítő csatározásokra szorítkozott. A tüzérségi harc a Lystől északra, a Scarpetól északra és a Sommetól kétoldali este feléledt.


A német trónörökös hadcsoportja:
Kisebb gyalogsági ütközetek a Noyontól északnyugatra lévő harctéren. Az Aisnetól délre a fokozott harci tevékenység tovább tartott. A franciáknak Dommiers elleni erős támadásait a Dommierstől nyugatra emelkedő magaslaton intézett ellentámadással meghiusítottuk. A Tillers-Gotterets-i erdőben vonalaink ellen intézett támadás az ellenség nagy veszteségével szintén összeomlott.
Wenhoff hadnagy harmincnegyedik légi győzelmét aratta.
(Wolff-ügynökség)
Lundendorff, első főszállásmester.

Buvárhajóeredmény

28.000 tonna elsülyesztése.
Berlin, jun. 15.
Tengeralattjáró hajóink egyike Remy Walter kapitány parancsnoksága alatt az Atlanti Oceánon ujabban 3 összesen több mint 28.000 bruttóregisztertonnányi gőzöst semmisített meg, és pedig a négy 15.2 centiméteres ágyuval felfegyverzett "President Lincoln" nevű 18.168 bruttóregisztertonnányi amerikai csapatszállító gőzöst és a 4646 bruttóregisztertonnányi "Begun" és az 5262 bruttóregisztertonnányi "Cariton" nevű felfegyverzett angol gőzösöket. A "President Lincoln" katonai állománya 46 tisztből és mintegy 650 tengerészből állt. A hajón azonkívül még 20 hadseregbeli tiszt és legénység volt, akiket Amerikába akartak visszaszállítani. Az állomány legnagyobb része a hajó elsülyedésénél valószinüleg elveszett
A tengerészeti vezérkar főnöke.