Október 28-29

József királyi herczeg manifesztuma így szól.

A Nemzethez!

Ő felsége, koronás királyunk azzal bízott meg, hogy válságos közviszonyaink oly megoldását hozzam létre, a mely a nemzet egyetértésével ne csak biztosítsa, hanem életbe is léptesse hazánk teljes önállóságát és függetlenségét.

Nagy és elhatározó lépés ez, mert külügyi vonatkozásainknak, haderőnk önállóbbá tételének és általában az igazgatás minden ágának független berendezését a kor szabadelvű irányának s a széles néprétegek érdekeinek megfelelő módon kell valóra váltanunk.

A béke azonnali elérése mellett annak jövendőre való biztosításáért a népek nemzetközi nagy szövetségének megkötése uralja törekvéseinket.

Állami területünk épségében s egységének megóvása s annak a veszedelemnek elhárítása, mely a béke megkötéséig is fenyeget bennünket, azt a feladatot szabja elém, hogy az összes nemzeti erőket egyesítve, a közérzületnek azt az összeforrását keltsem fel, mely egyedül vezethet czélunk eléréséhez.
Bizalommal fordulunk ezért a nemzet minden hű fiához, hogy segítse elő ennek a czélnak elérését s félretéve minden ellentétet, minden személyes érdeket, óvja meg az ország törvényes rendjét, szegődjék higgadtsággal, komolysággal s önzetlen odaadással a nemzet nagy ügyének szolgálatába.
Az erők egyesítése megérleli az összetartás gyümölcseit, hazánk épségében megóvandó önállóságát és függetlenségét, a társadalom rendjét és korszerű berendezését, a béke áldásait és jövő fejlődésünk biztosítékait.
Hazafias érzületem egész melegével kérem e nehéz és sürgős feladatomhoz a nemzet támogatását.
Budapesten, 1818. évi október hó 28-án.
József kir. herczeg.

Este a Nemzeti Tanács ülést tartott, hogy meghatározza azokat a feltételeket, melyek mellett a Károlyi-párt szempontjából a kibontakozás lehetséges volna.

A tanácskozások során József kir. herczeg autót küldött Károlyiért, a ki azonban nem tudott rögtön elmenni, mert az Astória előtt hatalmas tömeg hullámzott, a mely hallani kivánta Károlyit. A kir. herczegi meghivatással kapcsolatban Károlyi miniszterelnökségéről beszéltek.

A tömeghez, a mely a legnagyobb izgalomban várta a szónokokat, Garbai Sándor szólt elsőnek. Bejelentette a tüntető sztrájkot és a Nemzeti Tanács többi határozatát. Utána Károlyi Mihály gróf beszélt.
- Kéri a tömeget - mondta Károlyi –, hogy csendben és rendben oszoljanak széjjel s bizzák ügyüket a Nemzeti Tanács védelmére, a mely megtorlást kiván azoknak a haláláért, a kik az erőszak áldozatául estek. Annál is inkább bízzák ügyüket a Nemzeti Tanácsra, mert a tanács azt cselekszi, a mit a nép akar. Ha nem azt tenné, akkor el kellene kergetni.

Ennek a borzasztó háborunak mielőbb véget kell vetni, mert Magyarország tulnagy véráldozatot hozott. Haza kell engedni minden magyar katonát a frontról, hogy megvédje a hazát. Követeljük, hogy minden magyar ember magyar érdekekért itthon teljesítse kötelességét. Azután a békejegyzékről beszélt és azt mondta, hogy meg kell várni azt a néhány órát, a mely meghozza a választ. Mindenkit, a ki pártjának programmját hozza, támogatni fog, mert nem lehet, hogy egy ember személye miatt az ország érdeke helyrehozhatatlan kárt szenvedjen.

Ugyanekkor este fél tíz órakor szomoru események történtek a fővárosban; a pesti Lánczhídfő előtt mintegy ötezer emberből álló tömeg, a mely előzőleg a Károlyi-párt Gizella-téri klubhelyisége előtt gyűlt egybe, összeütközött a rendőrséggel. Három halott, számos súlyos és rengeteg könnyebb sebesült az áldozat. A tömeg Fényes László képviselővel, Buza Barnával és Friedrich Istvánnal a Károlyi-párt tagjaival az élén akart áthaladni a Lánczhídon és fölmenni a Várba, hogy József főherczeggel közölje a Nemzeti Tanács követeléseit. A Lánczhíd előtt többszörös katonai és rendőr- és csendőr kordon állta útját az emberáradatnak. Ebből támadt azután a véres összeütközés, amelyre állítólag egy puskalövés adott okot. A rendőrök sortüzet adtak a tömegre, majd a csendőrökkel karöltve kivont karddal rontottak az egybezsufolódott tüntetőknek és csakhamar vér folyt a Ferencz-József-tér kövezetén. A három halott : Riesner István 28 éves bádogos, Kreszmerics Sándor Ganzgyári vasöntő és Krisztics Bogdán, kinek közelebbi adatait eddig még nem lehetett megállapítani.

A súlyosabban és könnyebben megsebesültek száma meghaladja a 60-at.

Október 29-én. A király kinevezte gróf Hadik Jánost miniszterelnökké. Az új miniszterelnök legsürgősebb feladatának tartja a béke gyors megkötése mellett a minden tekintetben önálló és független Magyarország megvalósítását.