A pörgettyűs-iránytű nem laboratoriumi műszer, hanem czéljára megfelelően hajókon használják. Ha vízszintes helyzetű keretben erősíthetők meg úgy, hogy a függélyes tengely körül a pörgettyű tengelye szabadon foroghasson, akkor annyira befolyásolná a pörgettyűt a vízszintes helyzetű keret közvetítésével a hajó különféle mozgása, hogy az irányító erő nem igen tudna érvényesülni. A pörgettyűs-iránytűt tehát a laboratoriumi műszerektől lényegesen eltérő szempontok szerint kell megszerkeszteni. 

A Van-den-Bos iránytűjénél (10 ábra) a tulajdonképpeni műszer egy vederben van elhelyezve, a mely Cardan-féle felfüggesztéssel van ellátva és alsó része belemerül egy másik ugyancsak Cardan-féle felfüggesztéssel ellátott és viscosus folyadékkal megtöltött vederbe. Ez a folyadék csillapítja az első vedernek a hajó himbálódzása következtében fellépő lengéseit. Az első vederben van egy doboz, ebben van elhelyezve a pörgettyű, a melyet két elektromotor hajt. A doboz maga az első vederben látható csúcson van alátámasztva és folyadékba merül. 

A felhajtó erő csúcsban hat és a folyadék sűrűségének kellő megválasztása mellett ellensúlyozza a rendszer súlyát, a surlódás tehát majdnem teljesen ki van küszöbölve, úgy hogy a pörgettyű könnyen enged a vízszintes síkban ható irányító erő hatásának. A rendszer súlypontja, azáltal, hogy az elektromotorok a csúcson átmenő és a tengelyre merőleges sík alatt vannak elhelyezve, a csúcs alá jut, miáltal a vízszintes sík körüli stabilitás biztosítva van.