Wilsonium, az új elem

  Roy Franklin Heath, amerikai vegyésznek, mint rövid idővel ezelőtt a napilapok is megemlékeztek róla, új elemet sikerült felfedeznie és ezt az Egyesült-Államok elnökének tiszteletére wilsoniumnak nevezte el. Az új elem egyértékű, a periodusos rendszer első csoportjába tartozik, atomsúlya 204.6. Színe barnásszürke, gyenge fémes fényű.
 
Magas hőmérsékleten a halogén elemekkel, az oxigénnel, nitrogénnel és hydrogénnel vegyül, vegyületei szintelenek. A wilsonium radioactiv elem, de felfedezője szerint tiszta állapotban nem bocsát ki elektromos sugárzást, hanem csak vegyületei sugárzók. A kilépő sugarak a levegőt vezetővé teszik, a photographus-lemezre hatnak. 

Mint a radium, a wilsonium vegyületei is világítanak. Ez a fény onnan ered, hogy a radioactiv sugarak a környező levegőt phosphoreskálásra indítják. Ha ez a megfigyelés helyesnek bizonyul, akkor új jelenséggel állunk szemben. Az eddig ismert radioactiv elemek ugyanis egyformán sugároznak tiszta állapotban, vagy vegyületeikben. A radioactivitás az atom tulajdonsága és nem változik akkor sem, ha a radioactiv atom más atomokkal egyesül. 


A  wilsonium élettartama 200-300 év. Közönséges hőmérsékleten helium lép ki belőle. Ez a radioactiv sugárzással függhet össze. Az α-sugarak, mint ismeretes, positiv töltésű helium atomok. Ha az α-sugárzás magában az anyagban elnyelődik, akkor heliumnak kell felhalmozódnia. Fehér izzásra hevítve a wilsonium heliumot és argont bocsát ki, ezt a két gázt színképelemzéssel fel lehetett ismerni. 

A hevítés után ólom és bizmut maradt a wilsoniumban, holott az izzítás előtt ezt a két elemet nem lehetett kimutatni. Hogyan keletkezhetett a hevítés folytán ez a két elem, arra sem tudunk az eddig ismert radioactiv jelenségek alapján magyarázatot találni. Mint látjuk, az új elem még sok megfigyelésre ad alkalmat és esetleg érdekes jelenségekre is vezethet.
Mende Jenő.