A csehek új megszállási vonala

Vyx alezredes, az ántánt katonai küldöttségének vezetője, Károlyi Mihály miniszterelnöknek a következő jegyzéket nyújtotta át.

Kegyelmes Uram!
Van szerencsém Nagyméltóságod tudomására hozni, - deczember 3-iki 89/8. sz. közlésem kiegészítéseképen – hogy a szövetségesek keleti hadseregének parancsnokló tábornokától kapott utasítás szerint a cseh-szlovák állam által követelt határok – mint a szlovák föld történelmi határai – a következőképpen állapíttattak meg:
1. Magyarország jelenlegi északi határa.

2. Magyarország nyugati határa a Dunáig.

3. A Duna folyó az Ipoly torkolatáig.

4. Az Ipoly folyó Rimaszombatig (E város Szlovákországé.) Egyenes vonal Rimaszombattól az Ung folyó torkolatáig.

6. Az Ung folyása az Uzsok-dombig.

A végleges határok csak a békekonferenczián lesznek a szövetségesek által egyetértően megállapítva. Kérem Nagyméltóságodat, adja ki a parancsot, hogy mostantól kezdve a magyar csapatok a 3., 4., 5., 6. pontokban megállapított vonaltól délre vonassanak vissza.
Fogadja Nagyméltóságod nagyrabecsülésem nyilvánítását.
Vyx alezredes.

A magyar kormány a jegyzéket átvette, azonban annak a cseh-szlovák állam történelmi határra vonatkozó passzuság, mint a históriai tényekkel meg nem egyezőt, nem akczeptálja. Ragaszkodik a Hodzsa Milánnak a demarkáczionális vonalra nézve kötött megállapodáshoz és a jegyzékben brutálisan önkényes eljárást lát. Minden históriai alapot és a mai állapotot is arczulverő képtelen dolognak tartja a magyar kormány azt, hogy oly szinmagyar városok megszállását, mint Pozsony, Komárom és Kassa, nemzetiségi alapon követelhessék.

A kormány tiltakozó jegyzékét az igazságügyminiszter készíti és rövidesen át fogják nyújtani Vyx alezredesnek.