Távolságmérés messzelátóval

A vándor, a ki az "apostolok lovain", azaz gyalogszerrel utazik, olykor megpillantja egy falu tornyát a messzeségben és azonnal számítgatni kezd: milyen messze van az? Mennyit kell még odáig gyalogolni?

Ugyancsak nagyon érdekli a hajón utazókat is, ha a szemhatáron szárazföld körvonalai látszanak, hogy ugyan mennyire lehetnek még tőle? És az utasok közt megindul a találgatás, aminek sokszor fogadás a vége, különösen az angoloknál és amerikaiaknál, akik bármikor, bármire készek fogadni.
Annyi bizonyos, hogy semmiféle becslésben nem csalódik az ember annyira, mint nagyobb távolságok becslésében. Akinek nincs gyakorlata, az még ezer lépésnél is pár száz lépést fog tévedni, ha pedig mérföldekről van szó, ehez megint külön gyakorlat kell.

Vannak ugyan nagyszerüen megszerkesztett műszerek, amelyekkel fel lehet mérni bárminő, szemmel látható távolságot, csak az a baj, hogy a ilyen műszerek kezelése mérnöki szakismereteket igényel, amelyekkel bizony nem mindenki rendelkezik. A gyalogló vándor, a turista és minden laikus utazó azt szeretné, ha egyszerű módon állapíthatná meg, hogy valamely ház, erdő, hegy, torony, falu, amely előtte feltünik, körülbelül milyen messzire van tőle, mert nagy távolságoknál pár száz méter már nem játszik szerepet.

Nos, van egy eszköz, amely könnyen állhat bárkinek rendelkezésére s amellyel még a laikus ember is egy-kettőre fölmérhet bárminő távolságot. Ez az eszköz nem más, mint a prizmás (üveghasábos) messzelátó, amelyet igen sok utazó ember ugyis magával hord. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ezt a messzelátót csak egy vonalozott üvegkoronggal kell még felszerelni és készen van a legjobb távolságmérő.

Ez a vonalazott korong (lásd 1., 2, és 3. képünket) a prizmaüveg sokoldalu használhatóságát még jobban emeli, ezenkívül az az előnye van, hogy a rendes megfigyeléseket egyáltalán nem akadályozza. A korong a messzelátó (vagy távcső) jobboldali csövére van szerelve és nem egyéb, mint egy vékony üveglap, amely vonalakkal részekre van osztva. Ez az üveglap lehetővé teszi, hogy ha ismerjük valamely tárgy (ház, hegy, léghajó, fa stb.) nagyságát, akkor meghatározzuk vele a távolságot, ha pedig a távolságot tudjuk, meghatározzuk a nagyságát.

Többféle korong van, aszerint, hogy milyen célra alkalmazzuk. Aki messzelátóját az optikusnál ilyen koronggal felszerelteti, bátran belemehet bármilyen fogadásba, meg fogja azt nyerni bizonyosan.