Fertőző betegségek terjedése halak útján

 Köztudomású, hogy a szennyezett vizek jó ideig fertőzésre képesek. Kolera és tifuszbakteriumokkal megfertőzött tavakban és folyóvizekben a fertőző anyagok kedvező körülmények között hónapokon át veszélyeztetik a közegészséget. Ebből a szempontból nagyon fontos kérdés, vajjon a fertőzés a vízben élő halakat és közvetve az embert is fenyegeti-e?

Fürth ezirányú kisérletei alapján tudjuk, hogy pestisbakteriumot tartalmazó anyaggal etetett aranyhalak több napon át élnek és még öt nap multán is kiválasztják a fertőzött anyagot ürülékükben. A dögevő, ragadozó halakat, angolnát stb. a pestises patkányok és egerek tehát könnyen megfertőzhetik. A hamburgi egészségügyi intézet két orvosa, Kister és Gaethgens pontos kisérleteket végeztek annak eldöntésére, vajjon a halak szokásos elkészítési módja mennyiben óv meg a tifusszal fertőzött halak útján való megbetegedésektől.

A teljesen átfőzött és átsütött halak belébe és húsában a tifuszt nem tudták kitenyészteni, míg a félig megfőzött, vagy kellően át nem sütött halakból mindig kitenyésztetők voltak. Különösen nagy halakat kell tehát alaposan megsütni vagy főzni; mindaddig, amíg a hal testében piros, még folyékony vér vehető észre, a sütés illetve főzés nem teljes s így a fertőzés lehetősége fennforog.