Az angolok Oranje fővárosát rohamozzák

A boerok ellenállása Kronje fegyverletétele óta nagyon meggyengült.

Az angol tulerő lassan, de folyvást nyomul előre s Roberts tábornok serege már Bloemfontein-ba, Oranje fővárosába is bevonult, utközben kétszer legyőzvén a kisebb erővel ellenálló boerokat.
Krüger és Steyn köztársasági elnökök belátták, hogy a békekötés ideje elérkezett és márczius 6-ikán az angol kormánynak táviratban felajánlották a békealkudozásokat. Az angol kormány azonban semmi föltételről sem akar tudni, tárgyalásokba nem bocsátkozik s a két köztársaságot angol igazgatás alá kivánja hajtani. Ezért meglehet, hogy a boerok a legkétségbeesettebb harczra vállakoznak, még pedig ugy, hogy az ellenség előtt mindent elpusztitanak, a városok főbb épületeit, a bányákat, forrásokat, kutakat. Mindezt majd a közel jövő mutatja meg.

A boer hadseregben támadt egyenetlenkedésekről is hallani.

Egy nem egészen bizonyos hir szerint Joubert lemondott a főparancsnokságról, épen ezen egyenetlenségek következtében. Folytonos harczokban állanak a boerok a Ladysmithből Transzválba törni akaró angol csapatokkal is, melyeket több helyen sikerült is visszaverniök. Ostromolják Mafekinget is, melyet legelőször fogtak körül a háboru kezdetén. Fokföldről utóbbi napokban jelentett lázadás alkalmasint ne valami nagyobb erejü s a felkelők az angolok sikereinek hallatára most már csapatostul kezdik a fegyvert lerakni.

Az angolok előnyomulása Bloemfontein ellen.
Kronje seregének elfogása után is az angolok ugy szólván csak lépésről-lépésre tudtak haladni kelet felé, hogy Oranje fővárosát, Bloemfonteint hatalmukba ejtsék. A boerok megszállták az odavivő utak mellett a dombokat és halmokat, hogy feltartóztassák az ellenséget, s időt engedjenek a boer seregeknek az összegyülekezésre. Roberts angol tábornagy már február 28-án bevonult Osfonteinba, itt ütötte föl főhadiszállását s itt meg is akadt előnyomulása, mert boer csapatok állták utját a Modder folyón túl levő hegyháton. Itt szakad a Kraal folyó is a Modderbe.

---

Roberts tapasztalt, óvatos vezér, s tulereje tudatában is egy hétig halogatta a támadást, nem lévén tisztában, hogy az ellenség főhadi erejét találja-e itt, vagy csak egy részét.

French tábornok márcz-6-ikán már a Modder folyónál maga előtt találta a boerok egyik szárnyát. Londonban napról-napra lesték a nagy csata hirét. Roberts ez alatt az angol tábornokoknak kiosztotta teendőiket, s várta az ujabb csapatokat.
Márczius 7-ikén este végre jelentette Roberts lord Osfonteinből:

"A mai nap nagy sikereket hozott. Az ellenséget teljesen szétvertük. A boerok teljesen visszavonultak. Hadállásuk nagyon erős volt s arcztámadás nagy veszteséggel járt volna. A harczban tulajdonképpen csak a lovasság vett részt. A lovak nagyon kimerültek. French tábornok azt jelenti, hogy a lovastüzérség nagy tevékenységet fejt ki. Veszteségünk körülbelül ötven ember."

Roberts a sikert különösen annak köszönhette, hogy French tábornok a lovassággal a Modder folyó déli partján erős hadállásba jutott s a boerok seregének déli szárnyát készült megkerülni.

Mennyi boer lehetett Roberts seregével szemközt nem tudni, de ugy látszik, egy pár ezernél nem volt több s nem Joubert serege állt itt, hanem De Wette boer tábornoké. A boerok vissza is vonultak, s a márczius 7-iki összeütközés nagyobb jelentőségűvé nem vált, s az ellenség itt nem is készült komolyabb ütközetre, csak az angol előnyomulás akadályozására.
Márczius 10-én Roberts lordnak Bloemfontein ellen törő seregének előcsapatai összeütköztek a boer sereg hátsó csapatjaival Driedfontein-nél. A boerokat vitézi ellenállásuk mellett is kényszerítették, hogy állásaikat feladják. A boerok számos halottat hagytak hátra, 40 boer foglyul esett.