Az Angol-Magyar Bank

A külföldi tőkének magyar vállalatoknál való érdekeltsége második állomásához jutott az Angol-Magyar Bank megalapitásánál. A szervezési munkálatok e nagy koncepcióju pénzügyi tranzakciónál tervszerüleg haladnak előre. A párisi béke e szomoru korszakában az ország integritásának visszaszerzésében, az egyetlen biztató reménysugárt a külföldi tőke magyar érdekeltségében látjuk. 

Minden politikánál erősebbek azok az érdekszálak, melyek a megnőtt ellenséges hatalmak tőkéseit Magyarországhoz füzik. Meg kell hajtanunk lobogónkat azok előtt a kiváló pénzügyi szaktekintélyek előtt, kik felismerve a gazdasági összeköttetés jelentőségét, az elárvult, magára hagyatott, kifosztott Magyarországot közelebb hozták a győztes államok hatalmas tőkecsoportjaihoz. 

Krausz Simoné az érdem, hogy a hatalmas tőkeerejü Anglia pénzemberei segitségére sietnek Magyarországnak a regenerálódás nehéz munkájában. 

Az Angol-Magyar Bank külföldi érdekeltsége két hatalmas angol csoportot ölel fel: az Imperial and Foreign Corporationt és az Isaacs bankcéget. Kétszázötvenezer részvényt vesz át ez a külföldi érdekeltség a kibocsátandó uj papirokból, melyekből kétszázezer Angliában zárolva marad s igy ezek a magyar piacot nem terhelik. A részvények ára körülbelül egy angol font lesz.

A Magyar Bank e hó 15-én tartandó rendkivüli közgyülésén kimondja a cégváltozást s ugyanakkor felemeli alaptőkéjét. A május végén vagy junius elején tartandó rendes közgyülésén pedig az angol érdekeltség bevonásával ujjáalakitja igazgatóságát. Mint értesülünk Krausz Simon és Fleissig Sándor a Magyar Bank vezérigazgatója egyes fontosabb részletkérdések megbeszélésére legközelebb Londonba utaznak.