A papirszövet, mint ahogyan a neve mutatja, papirosanyagból való. A papirosból fonalat fonnak, sodornak, a fonalat orsóra gombolitják, s az orsókat beleteszik a szövőgépbe, amely éppen ugy szövi meg a szövetet a papirfonálból, mintha az a legfinomabb tilolt gyapjuból volna.

Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a papirfonál akármilyen papirosból is előállitható. A textil technika mellé sorakozott a papirgyártó technika is, s külön nátron vegyületü papirost gyártott, amelynek a szivósság, a nyujthatóság és a rugalmasság tulajdonságát kellett imitálnia. Ebből az anyagból készült a papirspárga, a papirkötél és természetesen a papirfonál.

A papirfonál gyártására nem kellett uj gépeket késziteni, a meglevő esztergapadok némi átalakitása igen célszerünek bizonyult. Három gombolyitó hengert szereltek bele a gépbe, s a véső, esztergályozó kés helyett metsző kést tettek a hengerek utjába. A nátron papiros henger alul került, innen vezették föl a lapot egy kis vastagságu hengerre, amelyről a vágó hengerre futott a papiros.

Ez a hármas vezetés arra szolgált, hogy a papiros a vágás alatt állandóan feszült állapotban maradjon. A hengereket láncáttétel forgatta, mig az áttétel a rendes erőátviteli gerendelyekről jutott a gépbe. Ha a gép megindult, a kés a henger széléhez ért, ott lemetszette a kellő vastagságu fonalat, s a fonál nyomban fölcsavarodott az eléje tartott orsóra.

Ezután jött a tulajdonképpeni fonálkészités. Aki látott már kötélverő iparost, az tudja, hogy a kötél ugy készül, hogy a kendercsomó egy kis bőrvályun át fut, a vége beleakad egy horogba, amely horog forgó mozgást végez. A forgás, helyesebben sodrás adja meg a kendercsomó folytonosságát. Ha vékony kötél készül, akkor az első sodrás már kész kötelet ad, ha vastagabb kötél kell, akkor két, három vékony fonál összesodrása eredményei a kivánt vastagságu kötelet.

Ez történik a papirhengerekről lemetszett, még lapos papirfonállal is. Ez a sodróba kerül. Itt természetesen gépi sodrásról van szó, amely a fonalat nem fesziti meg, s ügyel arra is, hogy el ne szakadjon. Több ilyen fonál összesodródva már erősebb fonalat ad, s bizonyos, hogy azok a gépek, amelyek a lehelletfinomságu selyemszálakból szőnek szövetet, a sokkal erősebb tartalmu papirfonal kiállja a szövést. Az ember azt gondolná, hogy az igy szőtt szövet feszes, hézagmentes, mint a lenvászonszövet. A rugalmasság kisérletei azt követelték, hogy a papirszövet hézagos szövésü legyen.

Ez a tulajdonsága a papirszövetnek ez alapon határt is szabott a felhasználhatóságának. Zsákokat, függönyöket, kötényeket, munkás zubbonyokat, teritőket készitettek belőle. Volt ugyan kisérlet, amely belső, testi ruhákat is, főleg ingeket akart előállitani, de ez nem járt sikerrel, valamint balul ütött ki a harisnyakészités is. Mérhetetlen sok spárga készült, s főleg zsák, darabos árunak. Lisztes zsákot nem sikerült késziteni.