A Stromfeld-ügy tárgyalása

A tanukihallgatások folytatása

A tanuk kedvezően vallanak Stromfeldről

Ma reggel kilenc órakor folytatta a hadbíróság Stromfeld vezérkari ezredes bünügyének tárgyalását. Az első tanú Takács Béla alezredes volt, aki tanuvallomásában azt mondotta, hogy a proletárdiktatura kitörése előtti napon találkozott Stromfelddel, aki előtt azt a kijelentést tette, hogy a proletárdiktatura kitörése csupán napok kérdése. Erre a kijelentésre Stromfeld azt a választ adta, hogy napok hanem órák kérdése. Ezt a vádlott örömtől sugárzott arccal mondta. Január havában egy MOVE gyülésen beszélgetett Stromfelddel. Akkoriban szó volt, hogy Stromfeldet kinevezik hadügyi államtitkárrá.

- Én – mondotta a tanú- felsoroltam Stromfeld előtt azokat a követeléseket, amelyeket támasztanék abban az esetben, ha hadügyi államtitkárává akarnának kinevezni. Stromfeld kijelentette, hogy elvileg teljesen egy állásponton van vele. Amikor azonban Stromfeldet hadügyi államtitkárrá kinevezték, egyet sem valósitott meg azon pontok közül, amelyeknek véghezvitelét az előttem tett kijelentése szerint állania kellett volna. Ismerem Tombor egy memorendumát, amelyben arról van szó, hogy Tombor és Tromfeld ajánlották Károlyinak, hogy adják át a hatalmat a kommunistáknak és térjenek át a proletárdiktaturára.

A következő tanú Debreczeny István őrnagy. Hallomásból tudja, hogy Stromfeld a fronton erősebb kommunista beszédeket tartott, mint Böhm. Azt is hallotta, hogy Stromfeld birta rá Károlyit, hogy a kommunistáknak adja át a hatalmat.

Ez Tombor alezredes nyilatkozatában állott, amelynek eredetijében azonban az is benne volt, hogy az ország területi integritásának érdekében. Azt tudja, hogy Tombort rendelték ki Stromfeld ellenőrzésére.

Fábián Gyula mérnök a következő tanú. Győrben egy lakásban laktam Stromfeld ezredessel. Egy reggel elment hazulról, s mikor délben hazajött, konsternálva hallotta, hogy az ezredest azután terroristák magukkal vitték. Meggyőződése, hogy Stromfeld nemzeti érzésű és nem kommunista volt. Az volt a szándéka, hogy magyar nemzeti hadsereget fog szervezni. Mindig civilben járt, soha sem viselte vezérkari főnöki egyenruháját.

Utána Kozma Ferenc őrnagyot hallgatta ki tanuként a haditörvényszék. A Ludovikán voltam tanár – mondotta tanuvallomásában. – Egy vacsora alkalmával Nemeszek főhadnagy azt ajánlotta, hogy a tisztikarnak valamelyik politikai párthoz kellene csatlakoznia. Ajánlotta, hogy ezt a kérdést tegyék megbeszélés tárgyává. Többen hozzászóltak a kérdéshez és mindenki minden befolyástól menten nyilvánithatta nézeteit. Stromfeld véleménye az volt, hogy ő bármilyen párttal hajlandó szövetkezni, amelynek programmja a rend, a fegyelem és munka helyreállitása.

Fleischacker Rezső százados a következő tanú. Elmondja, hogy a forradalmak után Stromfeld minden idejét a Ludovika szervezésének szentelte. Stromfeld soha pressziót nem gyakorolt reánk, de még célzást sem tett arra nézve, hogy lépjünk be a szociáldemokrata pártba.

A szolnoki napok alatt Stromfeld minden erejét arra használta fel, hogy a csürhe hadból fegyelmezett hadsereget teremtsen. Május elsején jöttünk ki Gödöllőre, másnap hallorttuk, hogy a románok átkeltek a Tiszán, a csehek valamint a francia hadsereg is előnyomulnak Pest felé. Megbeszéltük, hogy a székely hadosztállyal bevonulunk Pestre, hogy az anarchiát meggátoljuk, mert ugy hallottuk, hogy Kun Béla Pestről megszökött s Pesten nincsen központi vezetés. Megbeszélés közben érkezett hozzánk Böhm, aki az összes hireket megcáfolta, igy természetesen további megbeszéléseink abban maradtak.

Most egy vörös hadsereg van a kezünkben, - mondotta előttünk a főhadiszálláson Stromfeld, - de ha győzünk, a nemzeti érzés válik a hadseregen urrá. Akkor ujból a tényleges tisztikar veheti kezébe a vezetést, s minden jobbra fordul. Kassa bevétele után valósággal nemzeti alapra helyezkedtünk. Clemenceau jegyzéke alapján a tanácskormány elhatározta, hogy az offenzivát beszünteti és a felvidéket a cseheknek ujból visszaadja. Erre Stromfeld otthagyta állását.

Az utolsó tanú, Tomka Zoltán alezredes, tanuvallomásában elmondja, hogy Reiter századostól hallotta, hogy Stromfeld épp oly ellenforradalmi érzésü, mint ők maguk.