NSC – MAFC 1:1 (0:0)

Üllői-úti pálya. – Bíró: Hoffenreich Károly.
Meglátszott a mérkőzésen, hogy olyan pontokért küzdenek, amelyek partra segítik a győztes csapatot. Kapkodva, idegesen, sokszor fölényesen ingerlékenyen küzdöttek a játékosok, ami többször, teremtett puskaporos hangulatot a pályán. Mindez persze a mérkőzés szépségének a rovására ment. Pedig a meccsen időnkint már fölcsillant az NSC régi játéktudása s tetszetősen kombinált technikus csatársor is – ha történetesen megtudja kaparintani a labdát.

Tartalékokkal tűzdelve, gyönge halfsorral állt ki a MAFC s ez okozta azt, hogy miután Teuffel kavarodásból lőtt góljával megszerezte a vezetést, fokozatosan vissza esett s végül teljesen kimerülten kieresztette kezéből a győzelmet. A MAFC-ban Smoling helyett az ifjusági Havas, Kosár helyén a betegségből fölépült Landsmann játszott.

Az NSC is szerepeltetett új embert. Gencsy balösszekötő személyében. Látszott rajta, hogy lámpalázzal küzd, de amikor belejött a játékba, jól és fürgén mozgott. Egyetlen egyszer lőtt csak a kapura, a meccs utolsó percében, de az az egy lövése ágyúlövésnek is beillett s a mi fő, megtalálta az utat a MAFC-nak Ginzerytől nagyszerűen védett hálójába.