Vadász Lipót és Halász Lajos volt államtitkárok vallomása a Tisza-ügyben

Strausz Istvánt zárt tárgyaláson hallgatták ki
A vasárnapi főtárgyalás

A tárgyalás megnyitása után Mondada tárgyalásvezető bejelenti, hogy a katonai ügyész beadványt intézett a haditörvényszékhez, amelyben kéri a bizonyitási eljárás kiegészitését a pécsi Munkás cimü lap mult évi augusztus 19-iki számának beszerzésével, továbbá kéri Sényi Péter korvettkapitány vallomási jegyzőkönyvének a polgári ügyészségtől való beszerzését, végül ujabb tizenkét tanu megidézését, továbbá néhány beadvány felolvasását.

A haditörvényszék határozatal után elrendeli Buza Barna, Gara Mária és Kaffka László tanuként való kihallgatását.

Ezután a jegyző néhány beadványt olvas fel.

Littomericzky dr. ügyész inditványára felolvassák az időközben Horváthországba távozott Steiner Ferenc volt tengerész vallomását, aki elmondja, hogy október végén, vasárnapi napon érkezett Pestre. Horvát-Sanovics azt kérdezte Steinertől, hogy nem akar-e velük tartani, egy nagy kutyát kell lestoppolni. Steiner kijelentette, hogy ilyesmiben nem vesz részt. Csütörtökön hallotta, hogy Tiszát meggyilkolták. Két héttel később Horvát Friedrichtől a Pajor-szanatóriumba ajánlólevelet kapott. Horvát elmondta, hogy Friedrich neki lekötelezettje. Novemberben elmondotta Horvát, hogy mikor másodszor fent voltak a Károlyi-pártban és egy nagy kutya lestoppolásáról volt szó, akkor Friedrich Tisza meggyilkolására keresett embereket.

Halász Lajos vallomása a miniszterelnökség pénzéről

Ezután Halász Lajos dr.-t hallgatja ki a haditörvényszék.

Kijelentette, hogy szemben a tárgyaláson elhangzott olyan kijelentésekkel, mintha ő fizetett volna, meg kell állapitania, hogy soha az ő kezén keresztül egy fillér nem ment s nem is utalt senkinek, mert joga sem volt hozzá. Csak láttamozhatott olyan nyugtákat, melyeknek fizetésére utasitás volt.

A biróság a névsor felolvasását szükségesnek nem tartja, miután azt már egyszer felolvasták.

Halász: Ugy emlékszem, egyszer Friedrich kérdezte telefonon, van-e a rendelkezési alapban pénz, mert 15.000 koronára van szüksége. Mondtam, ugy tudom, hogy van. Mikor telefonált, mondta, hogy azért van szüksége a pénzre, mert itt van Dobó és öt tengerész és fizetni kell a költségeiket. Átjött a titkárja és utalványozva lett szabályszerüen a 15.000 korona. Másnap vagy harmadnap jött Dobó és kérte költségei kiegyenlitését. Mondottam neki, ugy tudom, hogy az államtitkár urtól kapott pénzt, mire azt mondta, hogy nem kapott. Felhivtam telefonon Friedrichet és közöltem vele, hogy itt van Dobó és pénzt kér. Mire Friedrich azt válaszolta, nem adtam neki, mert másnak fizettem ki.

Mondada: Nem kérdezte meg Dobótól, mik azok a költségek és mire kell neki 15.000 korona?

Halász: Nem volt számszerinti összegről akkor szó és Dobó hozott valami igazolványt, ha jól emlékszem, a városparancsnokságtól Heltai aláirásával, hogy ő Károlyi Mihály személye körül a forradalomban három-négy emberrel együtt testőri szolgálatot teljesitettek és ennek fejében követelte készkiadásai megtéritését.

Dobó: Talán az államtitkár ur vissza tud emlékezni, hogy egy kérvénynyel jöttem, amikor a 15.000 koronáról volt szó és számlákkal igazoltam, hogy 10.000 koronánál több jár, még át is küldte Baloghy Ernő kegyelmes urhoz és ott lett a 10.000 korona megszavazva, de nem kaptam meg a teljes összeget, amit a számlák kitettek.

Halász: Szószerint igaz, amit mond.

A tárgyalásvezető kérdésére kijelentette, hogy nem tudja, miért hallgattak el a lapok a Károlyi-éra alatt egyszerre Tisza halála dolgában. Arról tud hallomásból, hogy kifizetések történtek, de ugy tudja, minisztertanácsi határozat alapján.

Mennyi pénzt kaptak a gyilkosok?

Mondada (A vádlottakhoz): Mennyit kaptak?

Sztanykovszky: Huszezer koronát.

Hüttner: Tizezer koronát kaptam.

Mondada: Ön többet kapott.

Hüttner: a 16.000 koronát nem kaptam, hanem sajátomat téritették meg.

Mondada: Nem ezt vitatjuk, hanem azt, hogy mennyit kapott?

Hüttner: Igy összesen 46.000 koronát kaptam. Huszezer korona kéz alatt lett elszámolva, amit Végh Béla hozott.

Mondada: Dobó is kapott 15.00 koronát.

Dobó: Igen, összesen 15.000 koronát, jogos követelésemet, amit számlával igazoltam.

Mondada: Erről tud felvilágositást adni?

Halász: Nem.

Kottra őrnagy: Ön a sajtóiroda főnöke volt. Minden ilyen apró nyugta méltóságodhoz jutott. Ki rendelkezett igy?

Halász: Azt hiszem, a miniszterelnök ur rendelkezett igy. A miniszterelnökség a forradalom napjaiban bolondokháza volt, mindenki bejelentés nélkül járt oda.

Sztupka őrnagy-hadbiró: Nem tartozik válaszolni következő kérdésemre. Nem méltóztatott gondolni, hogy a Károlyi-kormány kiváló szolgálatainak jutalmazásául szavazott meg elismert fizetésén kivül évi 22.800 korona nyugdijba beszámitható pótlékot?

Halász: Mindig ez volt dotációja a sajtófőnöknek.

Mit fizettek ki a rendelkezési alapból

Török dr.: Némi ellentmondást látok Balogh Ferenc és az ön vallomása között. Balogh azt mondta, hogy ő egyáltalában nem birálta felül az utalványozásokat, ő csak szignálta és a felelősség nem őt, hanem éppen méltóságodat terheli a kifizetésekért.

Halász: Mikor a legelső nyugta hozzákerült, telefonon megkérdezte, hogy történik tovább. Én mondtam, hogy miniszterelnöki utasitásra kell utalványozni. Attól kezdve utalványozta az általam láttamozott nyugtákat. Az utalványozás a rendelkezési alapból történt, amelyről semmiféle elszámolással nem tartoznak.

Lengyel dr.: Mennyi állami pénzről méltóztatik tudni, amelyet ez alatt az öt hónap alatt a rendelkezési alapba utaltak?

Halász: Nem tudok preciz összeget mondani. De azt tudom, hogy minden összeget, amely Magyarország önállósitása folytán felmerült, igy pl. a külügyminisztérium költségeit is a rendelkezési alapból fedezték.

Lengyel dr. : Hogy van az, hogy ezeket a jogszerü okmányokat is megsemmisitették?

Halász: Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy a rendelkezési alap aktáit minden miniszterelnök magával viszi. Egyszer fordult elő, hogy ott felejtette valamelyik és ebből nagy politikai botrány is lett.

Sztupka őrnagy-hadbiró a 200. §. 1. szakasza alapján kéri a tanu megesketésének mellőzését a bünügybeni érdekeltség cimén.

Halász dr. kijelenti, hogy sejtelme sem volt soha, mig a tárgyalás el nem kezdődött, hogy kik voltak benne a tiszgyilkosságban, ezt hitére mondja.

A haditörvényszék elrendeli Halász Lajos megesketését.

Vadász Lipót államtitkár Károlyiról

A következő tanu vadász Lipót.
Mondada: Itt van egy jegyzőkönyv, amely 1920 január 13-án Lándor Tivadar bemondása alapján vétetett fel. Emlékszik erre méltóságod?

Vadász: A jegyzőkönyv felvételénél nem voltam jelen. Halász nálam Lándor társaságában október végén jelentkezett és nekem bizonyos iratokat adott át. Ez a jegyzőkönyv akkor vétetett fel, amikor én már nem voltam Budapesten. A jegyzőkönyv egyes részleteire nem emlékszem, de tartalmát igazolom. Halász Lajos azt mondta, hogy el akarna mondani a Tisza-gyilkossággal összefüggésben néhány adatot. Átadott néhány nyugtát, Károlyitól segélykérő leveleket. Emlékezetemben egy irás rögződött meg, amelyben Dobó a gyilkosság után két nappal megbizatik Károlyi személyes őrzésével. Volt egy diskurzusom Tiszával pár nappal a gyilkosság előtt és találkoztam Károlyival pár nappal a köztársaság november 16-iki proklamációja előtt. Akkor beszélt a helyzetről, meglehetős depresszióval, mert ő akkor már utána volt a belgrádi utnak és éreznie kellett, hogy az ő személyén keresztül milyen rettentesen aláztatott meg a magyar nemzet. Ezután beszélni kezdett Tisza meggyilkolásáról, visszatetsző, tettetett sajnálkozással. Akkor már lehetetlen volt fel nem tételezni azt, hogy akik Károlyi környezetében voltak, Kéri és társai, apró részletekig ne ismerjék a gyilkosságot.

Tisza utolsó beszélgetése Vadász Lipóttal

Ezután elmondta, hogy Tiszával október 27-én beszélt utoljára s akkor Tisza a forradalmi mozgalom vezetőire célozva ezt mondta: - Ha uralomra jutnak, ezeknek a vezetői egy célban meg fognak egyezni, abban, hogy engem meg kell ölni, fel kell négyelni és véres csontjaimat a város falaira kiszögezni.

A fegyintézet igazgatója

Kisfaludy László volt országos fegyintézeti igazgatót hallgatták ki ezután.
Mondada: Van-e igazgató urnak tudomása közvetlenül vagy közvetve a Tisza-merényletről?
Kisfaludy: Nincs. Előre bocsátom, hogy a saját ügyeimben meg szoktam hallgatni a foglyokat, de mendemondára nem álltam szóba. E tekintetben nem tettem kivételt. Egy alkalommal Vágó megemlitette, hogy Károlyi Mihály még az órát is tudta, amelyben gróf Tisza Istvánt meggyilkolják. Ez volt az egész.
Sztupka őrnagy-hadbiró: Friedrichre nézve nem tett kijelentést?

Kisfaludy: Nem tett semmit.
Vágó: Igenis, tettem.
A következő tanu Takács Lajos ügyészségi irodaigazgató, aki Vágót ismeri.
Mondada: Tett Vágó valamikor valami kijelentést ön előtt a merényletre vonatkozólag?
Takács: Nem. Tudom biztosan.
Vágó fenntartja vallomását.

Takács. Ez nem felel meg a valóságnak, légből kapott állitás.

Schubert és Vágó

Sztupka őrnagy-hadbiró beterjeszt egy fényképet, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor Linder kimondja: Nem akarok katonát látni. Linder mellett közvetlenül baloldalt ott van Schubert Ágoston dr. és jobboldalán második szomszédja, Vágó. Beterjeszti Strausz István dr.-nak a titoktartás alól való felmentése ügyében kapott átiratot és kéri, hogy állambiztonsági okokból zárt tárgyalást rendeljenek el.

Zárt tárgyalás

A haditörvényszék vádló inditványára Strausz István dr. számvevőszéki alelnök tanukénti kihallgatásának időtartamára a nyilvánosságot a főtárgyalási teremből kizárja.
A zárt ülésen Strausz István dr. A forradalmi kormányok pénzügyi gazdálkodásaira, a rendelkezési, a titkos alapokra és az ezekből eszközölt, s a Tisza elleni merénylettel esetleg összefügghető kérdésekre, a katonatanácsi tagok leszerelésére stb. vonatkozóan ad a haditörvényszéknek kimeritő és értékes felvilágositásokat. A tanu vallomására esküt tett.

A tárgyalást a biróság hétfő reggel kilenc órára halasztotta el.