A modern sebészet csodái 2.

Carrelnek kiváló tanitványa akadt Franciaországban Voronoff nizzai sebészorvos személyében, aki kisérletei során arra a tapasztalatra jutott, hogy az egyes szervek, de főként a komplikáltabb berendezésü életszervek átültetésénél elengedhetetlen föltétel az, hogy az átültetett szerv épp oly és lehetőleg azonos mennyiségü vérrel legyen ellátva, mint volt annak az állatnak a testében, amelyből vétetett!

Bizonyos értelemben tehát a faji rokonság feltétele a sikeres operációnak. Annyi bizonyos, hogy az ily fajta operációk jobban sikerültek az egyfajtáju állatoknál, s az embereken végzett kisérletek is arra az eredményre vezettek, hogy az ugyanazon családtagjainál végzett ilynemü operációk jobb sikerrel jártak, mint mikor két különböző eredetü egyén szerveinek átültetését kisérelték meg. Ez azonban nem elengedhetetlen feltétele a sikernek, kell azonban, hogy lehetően vérbeli vagy legalább is fajbeli rokonság legyen meg köztük.

Igy például a francia egyénen végrehajtandó ilyen operáció sikeresebb lesz, hogyha az átültetendő szerv ugyancsak francia emberből vétetik, mintha például eszkimóból vagy szerecsenből vétetnek. Erre nézve azonban a kisérletek folyamatban vannak, s végleges ítélet még nem mondható. Voronoff egy ember koponyacsontján sérülés következtében támadt ökölnyi nagyságu nyilást a bárány lapockacsontjából vett csonttal toldotta ki teljes sikerrel.


Egészen uj perspektiva nyilt meg tehát a sebészet terén s az uj nemzedék olyan műtéteket talál majd közönségeseknek és mindennapiaknak, amelyeket ez idő szerint talán még a lehetetlenséggel találunk határosnak. Igy például a két oldali vesetuberkolózis, amely ez idő szerint gyógyithatalna, egészséges vesék átültetése révén gyógyitható lesz; egész végtagokat, izületeket fognak átültetni s megszüntetik a nők terméketlenségét stb.

És honnan veszik az átültetésre alkalmas szerveket?
Nos, a….holt emberekből! A balesetek vagy olyan betegségek következtében meghalt emberek testéből, akiknek vére nincs megfertőzve. A szívmüködés megszünése, tehát a halál után nem következik be nyomban a szétesés folyamata. Elsőnek az agy, majd a tüdő indul bomlásnak, de a többi, kevésbé kényes szervek, a csontok, az izmok, a véredények, a vesék stb. csak néhány óra mulva változnak el, mely időn belül tehát kitünő oltási anyagul szolgálhatnak.

Voronoff két órával a halál bekövetkezése után metszett ki különböző szerveket az állatból, mely szerveket egy óra hosszat megfelelő konzerváló folyadékban fürösztött; s ezek a szervek még mindig alkalmasak voltak az átültetésre! Vannak már azonban olyan eljárások is, amelyek segélyével az ilyen holttestből kimetszett szervek hosszabb idő után is alkalmasak maradnak az átültetésre.

A modern intenziv élet, az ipar és közlekedés csodálatos föllendülése s a kényelmi intézmények sok ezernyi emberéletet követelnek áldozatul, amit a haladás hadisarcként vet ki az emberiségre. Nos, a modern orvosi tudomány ezeket a halottakat feltámasztja, amennyiben a holtak szerveit egy másik szervezetben uj életre kelti s meghosszabbitja a földi élet ugy, hogy azt kölcsön kéri a – holtaktól!